Mit rajzol egy gyerek, amikor maga mögött kell hagynia az otthonát? Az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján menekült magyar fiatalok alkotásaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A képek személyes nézőpontból mesélnek a történelmi eseményekről és az elszakadás élményéről.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Az „’56 gyermekei. Rajzok egy innsbrucki diákotthonból” elnevezésű kamaratárlat anyaga egy 29 darabos gyűjteményre épül, amelyeket menekült középiskolások készítettek 1958 tavaszán Török Sándor rajztanár irányítása alatt. A Magyar Nemzeti Múzeum tájékoztatása szerint a rajzok közül 15 a pesti utcai harcokat, az ágyúzó tankokat, a rögtönzött sírokat és a kidöntött Sztálin-szobor csonkjait ábrázolja gyermeki nézőpontból, míg 14 munka népi motívumokon keresztül jeleníti meg a szülőföldhöz való ragaszkodást.
A forradalmat követően Ausztriába érkező magyar gyermekeket ideiglenes iskolákban oktatták, mivel a családok többsége nem osztrák letelepedést tervezett, hanem a tengerentúlra szándékozott továbblépni. A legmeghatározóbb oktatási központnak az 1963-ig fennálló Innsbrucki Magyar Reálgimnázium számított, ahol az osztrák földre került magyar diákság több mint negyede tanult.
A kiállítás megnyitóján Zsigmond Gábor főigazgató arról beszélt, hogy az alkotások nem csupán a tragikus múlt mementói, hanem a gyermeki hang meghallásának és a nehéz tapasztalatok utáni újrakezdésnek a fontosságát is hirdetik.
Forrás: HVG
