Múltidéző
Történetek, amelyeket az idő sem tudott eltemetni.
7 cikk
Lehalkított rádió mellett hallgatták az igazságot – 75 éve szólalt meg magyarul a Szabad Európa
Recsegő rövidhullám, állandó zavarás, ide-oda tekert rádiógomb: sok magyar család számára így érkeztek a hírek a vasfüggöny túloldaláról. 1951. október 6-án indult a Szabad Európa rendszeres magyar adása. A rádiót a kommunista hatalom minden eszközzel próbálta elnémítani, miközben Washington maga is a hidegháború egyik fegyverének szánta. Történetében pedig akadnak olyan részletek, amelyek ma is szinte filmszerűek.
hetediknap.hu69 éve indult a Szputnyik–1 – ekkor kezdődött az űrkorszak
Hatvankilenc évvel ezelőtt ezen a napon a Szovjetunió fellőtt egy mindössze 58 centiméter átmérőjű fémből készült gömböt. Nem vitt embert, nem készített látványos felvételeket, és mai szemmel szinte primitív szerkezetnek tűnik. Mégis elég volt néhány monoton rádiójel ahhoz, hogy Amerika megdöbbenjen, kezdetét vegye az űrverseny, és néhány év alatt teljesen átalakuljon a technológiai és katonai gondolkodás.
FőszerkesztőAtombombát robbantott Nagy-Britannia – így lett a világ harmadik atomhatalma
1952 október 3-án Nagy-Britannia felrobbantotta első atombombáját Ausztrália partjainál. A fegyvert nem repülőgépről dobták le: egy fregatt belsejében helyezték el, majd hajóstul felrobbantották. A kísérlet sikerült. Talán éppen ez a történet legnyugtalanítóbb része.
hetediknap.hu51 éve tették le a paksi atomerőmű alapkövét
Ötvenegy évvel ezelőtt, 1975. október 3-án tették le a Paksi Atomerőmű alapkövét. Az akkor még csak épülő beruházás néhány év alatt a magyar villamosenergia-termelés egyik legfontosabb pillérévé vált, miközben magát Paks városát is teljesen átformálta. Az évforduló ma különösen aktuális: 2026 nyarán a Duna rendkívül alacsony vízállása ismét megmutatta, hogy az erőmű története több mint fél évszázaddal később is új kihívásokkal folytatódik.
hetediknap.huTitkos bunkerek Magyarországon
Budapest utcái alatt, vidéki vasútállomások közelében és egykori ipari létesítmények mélyén olyan védelmi építmények találhatók, amelyeket háborús támadásokra, légiriadókra vagy éppen egy nukleáris konfliktus következményeire készülve alakítottak ki. Némelyiket ma múzeumként látogathatjuk, másokat évtizedekkel ezelőtt lezártak. De vajon miért épültek, és mit árulnak el Magyarország történelméről?
Jurák Kata1956 októberének első napjai: még senki sem tudta, hogy három hét múlva kitör a forradalom
Hetven évvel ezelőtt, 1956 októberének első napjaiban Magyarország még a megszokott hétköznapjait élte. Az emberek dolgozni jártak, a gyerekek iskolába indultak, az újságok megjelentek, és a kommunista párt továbbra is kezében tartotta a hatalmat. A felszín alatt azonban egyre erősebb elégedetlenség gyűlt. Néhány nappal később Rajk László újratemetése már tömegeket vitt az utcára, október 23-án pedig kitört a forradalom. De milyen volt az az ország, amely még nem tudta, hogy hamarosan történelmet ír?
FőszerkesztőAzt hitték, megússzák: nyolcvan éve kezdődött a nürnbergi ítélethirdetés
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1946. szeptember 30-án a nürnbergi Igazságügyi Palotában kezdetét vette a második világháború egyik legjelentősebb ítélethirdetése. A vádlottak padján a Harmadik Birodalom egykori vezetői ültek, akik hónapokon át próbálták megmagyarázni, miért nem terheli őket személyes felelősség a náci rendszer bűneiért. Volt, aki Hitlerre hárított mindent, más a parancsokra hivatkozott, megint más azt állította, hogy semmit sem tudott a tömeggyilkosságokról. A bíróság végül tizenkét embert ítélt halálra, hármat felmentett, Hermann Göring pedig az akasztás előtti éjszakán öngyilkos lett. A történelmi per azonban nem csupán az ítéletek miatt maradt emlékezetes: a tárgyalóteremben olyan bizonyítékok kerültek elő, amelyekkel a vádlottak saját korábbi szavaikat és tetteiket sem tudták többé letagadni.
Jurák Kata