Mit néztek a moziban, milyen zenére táncoltak, és milyen ruhában indultak randevúra a fiatalok 1956 októberében? Miközben az egyetemeken már egyre hangosabban követeltek változást, Budapest mozijaiban francia kalandfilmeket vetítettek, a divatlapok szoknyákról írtak, a rádióból pedig tánczene szólt. Aztán néhány nap alatt egészen más lett fontos.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
1956 október 23-án a Szabad Ifjúság még részletes moziműsort közölt. A nézők választhatták a Rákóczi hadnagya című magyar kalandfilmet, A bagdadi tolvajt, vagy Gérard Philipe francia filmsztár egyik alkotását.
A mozikban ekkor már játszották Fábri Zoltán Hannibál tanár úr című filmjét is, amelyet mindössze öt nappal a forradalom előtt mutattak be. A történet egy tanárról szól, akit egy régi tudományos írása miatt politikai támadások érnek. Különös egybeesés, hogy éppen akkor került vászonra, amikor az országban egyre többen kérdőjelezték meg a fennálló rendszer működését.
Szólt a tánczene, de a rock and roll már kopogtatott
A rádió könnyűzenei kínálatában főként hagyományos tánczene, szalonzene és dzsessz szólt. Az Amerikából érkező rock and roll híre már eljutott Magyarországra, de a hatalom bizalmatlanul tekintett az új műfajra.
A szokatlanul öltözködő, nyugati zenékért lelkesedő fiatalokra gyakran a „jampec” szót használták, többnyire rosszalló értelemben.
Az új zene iránti kíváncsiság azonban már jelen volt. Az 1956. szeptember 26-i Szabad Ifjúságban például a rock and roll kifejezés is megjelent. A fiatalok ízlése lassan változott, még ha a hivatalos zenei élet ezt nem is követte.
Miben mentek randevúra?
Az 1956-os Nők Lapja fiatal olvasói arról is kértek tanácsot, mit viseljenek érettségi banketten vagy tavaszi összejövetelen. A lap kék-fehér ruhákat és térd alá érő szoknyákat ajánlott.
Az esti öltözködéshez selyemruhát vagy sötétebb kiskosztümöt javasoltak. Persze a divatlapok világa nem jelentette azt, hogy minden fiatalnak telt ilyen ruhákra. A korabeli öltözködést a pénz, az áruhiány és a családi lehetőségek is meghatározták.
Mégis ismerősek ezek a kérdések: mit vegyek fel, hová menjünk szombaton, melyik filmet nézzük meg?
Egy mozi, amelyből történelmi helyszín lett
Október 23-án az Operaház műsorán az Anyegin, az Operettszínházban a Csárdáskirálynő szerepelt. A kulturális életnek megvolt a maga megszokott rendje, miközben az utcákon már gyülekeztek a tüntetők.
A következő napokban azonban elmaradtak a vetítések, leállt a filmforgalmazás, és több mozi megsérült a harcokban.
A Corvin mozi környéke, ahová korábban filmeket nézni jártak az emberek, a fegyveres ellenállás egyik legismertebb helyszíne lett.
Az 1956-os fiatalokra ma elsősorban a tüntetésekről és a barikádokról készült fényképeken emlékezünk. Pedig néhány nappal korábban sokukat ugyanazok a dolgok foglalkoztatták, mint más korok fiataljait: a zene, a szerelem, a barátok és a jövő.
Országos Széchényi Könyvtár – 1956-os korabeli sajtógyűjtemény; We Love Budapest – Mit írtak az újságok 1956. október 23-án?; Takács Róbert – A magyar mozik filmkínálata 1956-ban; Magyar Nemzeti Levéltár – Beat, rock, punk, new wave; Nők Lapja-archívum alapján: Így öltöztek a magyar nők 1956-ban
Fotó: Fortepan
