A huszadik század talán legfontosabb forradalmának nevezte 1956-ot Magyar Péter a Kossuth téren tartott pénteki ünnepségen. A miniszterelnök a hetvenedik évfordulón a mártírok áldozatáról, a közös hazáért viselt felelősségről és az európai szövetségesekhez fűződő viszonyról is beszélt.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Magyar Péter szerint 1956. október 23-án néhány százezer magyar, majd a hozzájuk csatlakozó milliók világtörténelmet írtak. A miniszterelnök az Országház előtti Kossuth Lajos téren, a forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulóján mondott beszédet – számolt be az MTI.
Úgy fogalmazott: a szabad, erős és öntudatos Magyarország, amelyre a forradalmárok vágytak, azon a délutánon megszületett bennük. A leverésig eltelt időszakot tizenhárom tiszta, felemelő és dicsőséges napként idézte fel, amikor a magyar nép a szovjet csapatok távozását követelte.
Szabadság, megélhetés és megbecsülés
A kormányfő kijelentette: nem volt hiábavaló azoknak a mártíroknak az áldozata, akik a szabad, független és demokratikus hazáért adták az életüket. Véleménye szerint a forradalom ismert és névtelen hősei büszkék lennének a mai Magyarországra.
Felidézte, hogy 1956 követelései között a munka becsülete, az otthon megélt szabadság és a kiszámítható jövő is szerepelt. Mint mondta, ezt az örökséget olyan ország építésével kívánják továbbvinni, ahol a szabadság tisztes megélhetéssel, megbecsüléssel és lehetőségekkel párosul.
Elutasította a nemzeti jelképek kisajátítását
Magyar Péter arról is beszélt, hogy szerinte hosszú éveken át azt állították az embereknek: a nemzet, a zászló, a címer, a kokárda és a forradalom emlékezete egyetlen politikai oldalhoz tartozik, a másként gondolkodó magyar pedig nem honfitárs, hanem ellenség.
„Senkinek sincs joga többé kisajátítani a szabadságot, és magyarságából kirekeszteni azokat, akik másképp gondolkodnak a világról” – hangsúlyozta.
Magyarország európai helyéről is beszélt
A miniszterelnök szerint Magyarország nem sodródhat Kelet és Nyugat között: úgy fogalmazott, hogy a magyarok 1956-ban egyértelműen választottak, és a szabad, demokratikus Európához tartoznak.
Megbízható, a közös döntésekben emelt fővel részt vevő szövetségesi szerepet szorgalmazott, szemben a zsarolásra és az elszigetelődéshez vezető különutakra építő politikával.
A kormányfő erős, önálló, tudásra építő és a jövő felé forduló nemzet képét vázolta fel. Hozzátette: az új veszélyek leküzdéséhez bátorságra, tudásra és annak felismerésére van szükség, hogy a közös hazáért közösen viselünk felelősséget.
Forrás: MTI
