A „behívó” szó most, egy Európában zajló háború és egy egyre feszültebb biztonsági környezet közepén érthetően másképp cseng, mint néhány évvel ezelőtt. Ha valaki azt hallja, hogy tartalékos katonákat hívnak be szolgálatra, könnyű egyetlen lépéssel eljutni oda, hogy akkor bizonyára mozgósítás zajlik.

Csakhogy a kettő nem ugyanaz.

Önkéntes tartalékosokat békeidőben is behívnak tényleges katonai szolgálatra. Éppen ez a rendszer egyik lényege. A hatályos HM-rendelet külön szabályozza a behívóparancsot, annak közlését, a bevonulás helyét és időpontját, sőt azt is, mikor és hogyan kell a tartalékosnak értesítenie a munkáltatóját. Vagyis maga a behívóparancs nem valamiféle rendkívüli háborús dokumentum, hanem az önkéntes tartalékos szolgálat normális jogi eszköze.

És most valóban sok tartalékos van mozgásban.

A Magyar Honvédség szeptember 1-jén arról számolt be, hogy Hajdúhadházon folytatják felkészülésüket azok a tartalékos katonák, akik az őszi, lengyelországi Fiery Emblem gyakorlaton vesznek részt. Járőrbázis működtetését, járőrözést és támadó harcászati mozzanatokat gyakoroltak.

Szeptember 4-én következett az utolsó összevont felkészítés: ellenőrző-áteresztő pont működtetése, személy- és gépjármű-átvizsgálás, területzárás, járőrfeladatok és komplex lőgyakorlat szerepelt a programban. Innen a tartalékosok Lengyelországba mennek a nemzetközi gyakorlatra.

Két nappal később Simontornyán az MH 6. Sipos Gyula Területvédelmi Ezred egyik zászlóaljának 44 katonája vett részt békeműveleti lövészeten.

Szeptember 8-án pedig Békéscsabán már a területvédelmi erők kisalegység-vezetői képzéséről számolt be a Honvédség.

Tehát aki azt mondja, hogy most intenzívebb tartalékos kiképzési időszak zajlik, annak igaza van. Aki azt mondja, hogy tartalékosokat behívnak tényleges szolgálatra, szintén nem állít önmagában valótlanságot.

A következő mondatnál kell nagyon pontosnak lenni.

Ezekből nem következik, hogy katonai mozgósítás történt.

A honvédelmi törvény még azt is pontosan meghatározza, mit jelent a katonai mozgósítás: olyan rendszabályok és tevékenységek összességét, amelyek lehetővé teszik, hogy a Magyar Honvédség békeszervezetről hadiszervezetre térjen át. Ennek része lehet a tartalékos állomány bevonultatása, de ennél jóval többről van szó, egészen a nemzetgazdasági tartalékok és szolgáltatások honvédelmi célú igénybevételéig.

Magyarul: nem minden tartalékos-behívás mozgósítás, ahogy nem minden katonai gyakorlat háborús készülődés.

A jelenleg nyilvánosan ellenőrizhető adatokból egyelőre egy sokkal prózaibb kép rajzolódik ki: szeptember elején több területvédelmi alakulatnál zajlik kiképzés és felkészítés, miközben magyar tartalékosok egy előre tervezett őszi nemzetközi gyakorlatra is készülnek.

Ettől még érdemes figyelni arra, történik-e változás a behívások számában, időtartamában, területi kiterjedésében vagy feladatában. Ezek már valóban fontos információk lennének.

De egy dolgot ne csináljunk: ne nevezzünk mozgósításnak valamit pusztán azért, mert a papíron az áll, hogy behívóparancs.

A kettő között ugyanis nem véleménykülönbség van.

Hanem jogi és katonai különbség.