Áttörést hozhat a 2028 és 2034 közötti uniós keretköltségvetés egyeztetésein az új saját forrásokról szóló megállapodás. António Costa abban bízik, hogy a november végére tervezett rendkívüli csúcstalálkozón sikeresen lefektethetik a majdani egyezség alapjait.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Az Európai Tanács élén álló António Costa arra törekszik, hogy a tagállamok még idén novemberben konszenzusra jussanak az Európai Unió kétezer milliárd eurós keretösszegű büdzséjének kulcskérdéseiben. A politikus jelzése alapján a november 26–27-i rendkívüli vezetői tanácskozáson terjesztik be azt az összehangolt javaslatcsomagot, amely az Európai Bizottság, az Európai Parlament, valamint a tagországok elképzeléseire épül.
A tárgyalási folyamat felgyorsítását a bevételek körének kiszélesítésétől várják. A Rapporteur beszámolója szerint az asztalra kerülő opciók száma több mint a kétszerese lesz a Bizottság eredeti felvetéseinek, ötvözve a testület öt javaslatát, az Európai Parlament három kezdeményezését és a tagállamok korábbi felvetéseit. A mérlegelt intézkedések között helyet kaphat a túlnyomórészt amerikai székhelyű óriásvállalatokat érintő digitális adó is, amelyet Franciaország szorgalmaz, ám több tagállam részéről ellenállásba ütközik.
A tagállamok legfőbb ellenérvei
Amerikai retorziók és kereskedelmi háború veszélye: Mivel a digitális adó szinte kizárólag a nagy amerikai technológiai óriásvállalatokat (pl. Google, Apple, Meta, Amazon) érintené, Washington rendkívül élesen ellenzi azt. Az ellenző államok attól tartanak, hogy egy egyoldalú uniós adó megtorló amerikai védővámokat és nemzetközi kereskedelmi feszültséget váltana ki.
Kisméretű, nyitott és technológiai fókuszú gazdaságok védelme: Az olyan északi és exportorientált országok, mint Svédország, Finnország vagy Dánia attól tartanak, hogy a digitális szektor célzott megadóztatása visszaveti az innovációt, rontja az európai digitális vállalkozások versenyképességét, és végső soron a fogyasztókra terheli a pluszköltségeket.
A multinacionális cégek székhelyeinek és adóbevételeinek védelme: Írország, Luxemburg és Hollandia alacsony társasági adókulcsaik miatt számos globális techóriás európai központjának adnak otthont. Számukra a jelenlegi adórendszer átalakítása a nemzeti adóalapjuk csökkenésével és jelentős adóbevételek elvesztésével járna.
A kettős adóztatás és a torzító forgalmi adó jellege: Szakmai és közgazdasági érveik szerint a bevételekre kivetett adó (forgalmi típusú adó) igazságtalan, mert nem a tényleges nyereséget adóztatja meg. Így az alacsony profitmarzzsal működő cégeket aránytalanul sújtaná, ami ellentétes a jó adópolitika alapelveivel.
Globális vs. uniós megoldás: Az ellenzők döntő többsége az OECD keretében zajló globális adóügyi megállapodást támogatja az egyoldalú, regionális EU-s digitális adóval szemben.
Mivel az unióban az adóügyi döntésekhez teljes egyhangúságra (konszenzusra) van szükség a tagállamok között, ezen országok ellenállása miatt nem sikerült korábban egységes uniós digitális adót elfogadni.
Forrás: Világgazdaság
