Rendkívüli parlamenti választást tartanak vasárnap Szerbiában, ahol az elmúlt évek egyik legkiélezettebb politikai küzdelme zajlik. Aleksandar Vučić korábbi államfő miniszterelnökként térne vissza a hatalomba, miközben az újvidéki tragédia után országos mozgalommá szerveződő diákság a kormányváltás lehetőségéért küzd. A választás kimenetele nemcsak Szerbia belpolitikáját, hanem a térség politikai viszonyait is befolyásolhatja.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Szerbiában 2026. október 25-én rendkívüli parlamenti választást tartanak, amelynek két meghatározó szereplője a Szerb Haladó Párt (SNS) köré szerveződő kormányoldal és a diákmozgalom által támogatott választási lista.
A politikai feszültség gyökerei 2024 novemberéig nyúlnak vissza, amikor az újvidéki vasútállomás előtetőjének leszakadása tizenhat ember életét követelte.
A tragédiát követően először az egyetemisták szerveztek demonstrációkat, majd a tiltakozások fokozatosan országos megmozdulássá alakultak. A résztvevők a felelősség megállapítását, az állami intézmények átláthatóbb működését és a korrupció visszaszorítását követelték.
A kezdetben elsősorban elszámoltatást sürgető mozgalom idővel politikai alternatívát is felmutatott: létrejött a diákok támogatásával induló választási lista, amely most a parlamenti többség megszerzéséért versenyez.
Vučić új szerepben térne vissza
Aleksandar Vučić több mint egy évtizede a szerb politika meghatározó szereplője. Korábban miniszterelnökként, majd köztársasági elnökként irányította az ország politikai életét.
Szeptemberben azonban lemondott államfői tisztségéről, és ismét a kormányfői pozíció megszerzését tűzte ki célul.
A kormányoldal kampányának középpontjában a gazdasági fejlődés, az infrastrukturális beruházások, a nyugdíjak és közalkalmazotti bérek emelése, valamint az egészségügyi fejlesztések állnak.
Vučić támogatói az elmúlt évek út- és vasútépítéseit, valamint a gazdasági modernizáció eredményeit emelik ki. Bírálói ezzel szemben a hatalom koncentrációját, a korrupciós problémákat és a médiahelyzetet kifogásolják.
A diákmozgalom már nemcsak az utcán akar változást
A választáson induló Diáklista különlegessége, hogy nem hagyományos pártstruktúrából nőtt ki.
Jelöltjei között egyetemi oktatók, orvosok, művészek, sportolók és más civil szereplők is megtalálhatók. A lista élén Ilija Srđanović kardiológus áll, bár a mozgalom hangsúlyozza, hogy nem egyetlen politikai vezető köré szerveződik.
Programjában központi szerepet kap a korrupció elleni fellépés, az igazságszolgáltatás és az állami intézmények működésének reformja, valamint az oktatási rendszer fejlesztése.
A mozgalom ugyanakkor ideológiailag sokszínű. Támogatói között baloldali, liberális, konzervatív és nacionalista irányultságú szereplők egyaránt megjelennek, ami egy esetleges kormányalakítás során komoly politikai egyeztetéseket tehet szükségessé.
A közvélemény-kutatások sem adnak egyértelmű választ
A Die Zeit beszámolója szerint a választás egyik legfontosabb kérdése, hogy Vučić képes-e megőrizni politikai befolyását, vagy a diákmozgalom parlamenti sikerré tudja alakítani a társadalmi tiltakozásokat.
Az októberi felmérések jelentősen eltérnek egymástól. A Faktor Plus szeptemberi kutatása a kormányoldalnak mutatott számottevő előnyt, míg az NSPM szeptember vége és október eleje között végzett felmérésében a Diáklista szerepelt valamivel jobban.
Az eltérések miatt a kutatásokból nem vonható le egyértelmű következtetés a választás végeredményére.
A szerb parlament 250 képviselőből áll, a többséghez legalább 126 mandátum szükséges. Amennyiben egyik nagy politikai tömb sem szerez önálló többséget, a kisebb pártok és a nemzeti kisebbségek képviselete is meghatározóvá válhat.
A választás után sem feltétlenül ér véget a feszültség
A választás tisztasága már a voksolás előtt viták tárgyává vált.
Az ellenzéki szereplők és egyes civil szervezetek választási szabálytalanságoktól, a médiaviszonyok egyenlőtlenségétől és a választók befolyásolásától tartanak. A kormányoldal visszautasítja a rendszerszintű visszaélésekre vonatkozó vádakat.
Nemzetközi megfigyelők is figyelemmel kísérik a szavazást.
A szoros eredmény vagy a vitatott mandátumelosztás újabb tiltakozásokat válthat ki, ezért a választás utáni politikai helyzet legalább akkora figyelmet érdemelhet, mint maga a voksolás.
Magyarország számára sem közömbös a szerbiai választás
Szerbia Magyarország déli szomszédja, és a két országot jelentős gazdasági, energetikai és közlekedési kapcsolatok kötik össze.
A szerbiai politikai változások ezért közvetlenül is érinthetik a kétoldalú együttműködést, a térség energiabiztonságát, valamint a vajdasági magyar közösség érdekképviseletét.
Különösen fontos lehet a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti szerepe, hiszen a kisebbségi képviselők mandátumai egy széttagolt parlamentben a kormányalakítás szempontjából is jelentőséget kaphatnak.
A szerbiai választás tétje így nem egyszerűen az, hogy ki vezetheti a következő kormányt. A voksolás azt is megmutatja, képes-e egy közel két éve tartó társadalmi tiltakozássorozat tartós politikai képviseletté alakulni, és milyen irányban folytatódhat Szerbia politikai fejlődése.
A szavazóhelyiségek vasárnap este nyolc órakor zárnak, az első eredmények pedig az esti órákban várhatók. A választók döntése után azonban még a parlamenti többség és a következő kormány összetételének kérdése is nyitva maradhat.
Források: Die Zeit, Reuters, OSW Centre for Eastern Studies, Szabad Európa/RFE-RL. Die Zeit Politik
