Mintha egy őslény vagy egy sci-fi rémsége bújt volna elő az óceán mélyéről: hatalmas, páncélos test, ízekre tagolt hát és számtalan láb. A tudósok most egy 32 centiméteres karibi tengeri élőlényről állapították meg, hogy egy eddig ismeretlen faj képviselője. A felfedezés ráadásul egy több millió éves rejtély megoldásához is közelebb viheti őket.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Első pillantásra egy óriásira nőtt pincebogárnak tűnik, pedig egészen más világban él. A Bathynomus nemzetség tagjai a tengerek mélyén élő ászkarákok, amelyek között akadnak akár félméteres példányok is. Páncélos testükkel és különös külsejükkel könnyen elnyernék egy szörnyfilm főszerepét.
A most azonosított új faj a Bathynomus tuebingoborikensis nevet kapta. A Karib-térségből származó, 32,2 centiméteres nőstény példány már évtizedek óta egy történeti múzeumi gyűjteményben volt, ám csak most derült ki róla, hogy önálló, korábban le nem írt fajhoz tartozik.
A kutatók részletesen megvizsgálták az állat testfelépítését, és mikro-CT-felvételekkel még az apró szájszerveit is feltérképezték. Ezek a vizsgálatok segítettek elkülöníteni más, hasonló óriás ászkarákoktól.
A mélytengeri óriások dögevők
Bármennyire félelmetesnek tűnnek, ezek az állatok nem emberekre vadászó tengeri szörnyek. Többnyire dögevők: az óceán fenekére süllyedő halak, tintahalak, sőt akár bálnák maradványaiból is táplálkoznak.
A Bathynomus fajokat 70 és 2500 méter közötti mélységben figyelték meg. A kutatók szerint az óriási testméret kialakulása nem magyarázható egyszerűen azzal, hogy egy faj milyen mélyen él.
A Karib-tengerből indulhatott a történetük
A felfedezés nem csupán egy újabb különös állattal bővíti a tudományos nyilvántartást. A kutatók 23 ma élő és négy fosszilis faj testfelépítését összehasonlítva megpróbálták rekonstruálni az egész állatcsoport evolúciós múltját.
Eredményeik szerint az óriás ászkarákok története a Karib-térségből indulhatott, ahonnan őseik több hullámban terjedtek szét a világ tengereiben. A vizsgálat akár tíz nagyobb vándorlási esemény lehetőségét is felveti.
Az elemzés arra is utal, hogy az evolúció egyik szakaszában egyes leszármazási vonalak testmérete mintegy 30 százalékkal növekedett. Ez összefügghetett a több millió évvel ezelőtti éghajlati lehűléssel, bár a kapcsolat egyelőre feltételezés.
A történet talán legmeghökkentőbb része mégis az, hogy egy ekkora, ennyire feltűnő állat évtizedekig rejtve maradhatott a tudomány előtt – nem az óceán fenekén, hanem egy múzeumi gyűjteményben.
Forrás: nature.com
