A Kádár-kori könnyűzene egyik legbefolyásosabb embere, egy fideszes politikussá vált pszichológus, egy filmrendező, üzletemberek és a magyar közlekedéspolitika egyik legismertebb szereplője. Az Erdős–Hankiss–Vitézy családfa nem azt bizonyítja, hogy Magyarországon a tehetség öröklődik. Sokkal érdekesebb dolgot mutat meg: hogyan élhet túl társadalmi, kulturális és kapcsolati tőke egymást követő politikai rendszereket akkor is, ha közben maga a politikai tartalom akár az ellenkezőjére fordul.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Van az a pont egy családfa rajzolásakor, amikor érdemes letenni a tollat, hátrébb lépni, és egyszerűen csak nézni az ábrát. Erdős Péter. Köves Erzsébet. Hankiss Elemér. Hankiss Ágnes. Vitézy László. Vitézy Dávid. Vitézy Tamás. Vitézy András. Vitézy Zsófia.
Külön-külön más korszakok, más hivatások, más politikai közegek. Együtt azonban ugyanannak a családtörténetnek a szereplői, és nem azért, mert ugyanazt gondolták. Éppen ellenkezőleg: ez a családfa azért igazán érdekes, mert megmutatja, hogy az elit folytonosságához még politikai folytonosságra sincs szükség.
Erdős Péter 1925-ben született Budapesten, és 1990-ben halt meg. Zsidó származása miatt 1944-ben munkaszolgálatra vitték, Borban dolgoztatták, majd koncentrációs táborba került; a háború után hazatért Magyarországra. Életének következő évtizedei sem egy akadálytalan rendszerkarrier történetét rajzolják ki: letartóztatás, fogság és az 1956-os forradalom eseményei egyaránt hozzátartoztak az életútjához.
A „popcézár” tehát nem egyszerűen a rendszer kegyeltje volt. A kapuőri hatalom később jött.
A Magyar Hanglemezgyártó Vállalathoz kötődő Erdős a Kádár-korszak második felében a magyar könnyűzenei élet egyik legbefolyásosabb figurájává vált. A lemezkiadás állami monopólium volt, ezért annak, hogy ki készíthetett nagylemezt, ki kapott támogatást, kinek nyíltak meg vagy záródtak be az ajtók, egészen más súlya volt, mint egy szabadpiaci zeneiparban.
Erdős nem volt miniszter, és nem ült a Politikai Bizottságban. Mégis hatalma volt, mert egy olyan rendszerben, ahol egyetlen kapu létezik, annak is komoly befolyása van, aki a kapuban áll.
Innen indul a családfa, de nem innen indul a család politikája.
Erdős Péter felesége Köves Erzsébet irodalomtörténész volt, aki Losonczy Géza titkárságán dolgozott. Az 1956-os forradalom leverése után hatéves lányával együtt a jugoszláv követségre került, majd a Nagy Imre-csoporttal Romániába, Sznagovba vitték őket. A család történetének egyik ága tehát már ebben a generációban összeér 1956-tal, Losonczy Géza körével és a megtorlás történetével.
Közös lányuk 1950-ben Erdős Ágnesként született. A közvélemény azonban később Hankiss Ágnesként ismerte meg.
Első férje Hankiss Elemér szociológus volt, akinek a nevét a házasság után is megtartotta. Hankiss Elemér ebben a történetben egyáltalán nem névadó mellékszereplő: a magyar társadalomtudomány meghatározó alakja volt, és maga is foglalkozott azzal a problémával, hogyan képes egy korábbi elit politikai, társadalmi és kapcsolati erőforrásait egy megváltozott rendszerben újfajta tőkévé alakítani.
Ebben van valami különös történelmi visszhang. Miközben Hankiss az elit alkalmazkodását és a hatalom átalakulását vizsgálta, a körülötte lévő családi történetben egymást követték azok az emberek, akik teljesen eltérő politikai korszakokban kerültek országosan látható pozícióba.
Hankiss Ágnes klinikai pszichológiát végzett az ELTE-n, társadalomlélektanból doktorált, 1974 és 1985 között pedig az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tanított. A rendszerváltás után azonban nem apja politikai világát vitte tovább: 1990 és 1994 között a Fővárosi Közgyűlés Fidesz-frakciójának képviselője volt, később politikai tanácsadóként és médiakuratóriumokban dolgozott, majd 2009 és 2014 között a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője lett. 2021-ben halt meg.
Az apa tehát a késő Kádár-korszak kulturális elitjének ismert szereplője volt, egy törésekkel teli életút végén. A lánya antikommunista, jobboldali közéleti pályát futott be.
A politikai irány megváltozott.
A család közéleti jelenléte nem tűnt el.
És valójában itt kezd érdekessé válni az egész.
Mert amit egy ilyen család továbbadhat, az nem feltétlenül a hatalom kulcsa. Sokkal inkább ismeret arról, hogyan működnek az intézmények, természetesség a közszerepléssel kapcsolatban, tájékozottság arról, kit érdemes felhívni, hogyan kell tárgyalni, nyilatkozni, érdekeket képviselni, hogyan működik egy minisztérium, egy egyetem, egy szerkesztőség vagy egy állami vállalat.
És talán továbbadható valami még ennél is fontosabb: annak belső bizonyossága, hogy ezek a helyek nem megközelíthetetlenek.
Egy átlagos családban egy országosan ismert politikus, nagykövet, miniszter, nagyvállalkozó vagy intézményvezető távoli figura. Egy elitcsaládban lehet a vacsoraasztalnál ülő rokon.
Ez nem bűn, és önmagában nem bizonyít semmiféle háttérhatalmat. Társadalmi előny, és ha az elit újratermelődéséről beszélünk, ezt az előnyt nem lehet egyszerűen kihagyni a történetből.
Hankiss Ágnes később Vitézy László filmrendező felesége lett. Vitézy László 1940-ben született, Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező volt, és 2024-ben halt meg; életművének jelentős része kifejezetten a szocializmus társadalmi valóságával és igazságtalanságaival foglalkozott.
Közös fiuk 1985. december 1-jén született.
Vitézy Dávid.
És ezen a ponton nagyon fontos különválasztani a családfa két oldalát, mert nem elég, hogy a nevek igazak legyenek. A vonalaknak is igaznak kell lenniük.
Vitézy Dávid anyai ága:
Erdős Péter és Köves Erzsébet → Hankiss Ágnes → Vitézy Dávid.
Az apai ág ettől külön családi vonal:
Vitézy László → Vitézy Dávid.
Vitézy László testvérei Vitézy Tamás üzletember és Vitézy András, Antall József egykori tanácsadója voltak. Ők tehát Vitézy Dávid apai nagybátyjai, és nem az Erdős–Köves–Hankiss-vonalból érkeznek.
Így nézve a hátteret, az egyik anyai nagyapa a Kádár-kori állami könnyűzenei intézményrendszer egyik meghatározó alakja. Az anya pszichológusból jobboldali politikus lett. Az apa országosan ismert filmrendező, az apai nagybátyák között pedig üzletembert és a rendszerváltás első miniszterelnökének egykori tanácsadóját találjuk.
Ebbe a közegbe született Vitézy Dávid.
Ez azonban még mindig nem magyarázza meg a saját pályáját.
A családfa ugyanis abban a pillanatban válik hiteltelenné, amikor minden egyéni teljesítményt családi kapcsolatokkal próbál megmagyarázni. Vitézy közlekedés iránti érdeklődése dokumentáltan nagyon korán kezdődött, fiatalon bekapcsolódott a közlekedési érdekvédelembe, és a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület egyik legismertebb szereplőjévé vált.
Nagyon fiatalon került közel a döntéshozatalhoz is. Huszonegy évesen már a BKV felügyelőbizottságának tagja volt, 2010-ben pedig, huszonöt évesen az újonnan létrehozott Budapesti Közlekedési Központ alapító vezérigazgatója lett. Már az akkori portrék is egyszerre emelték ki szakmai megszállottságát és a körülötte lévő rendkívül erős értelmiségi, közéleti és üzleti családi hátteret.
A kettő együtt igaz.
A szakmai teljesítmény valós.
A családi háttér is valós.
A szöveg akkor hazudik, ha az egyiket a másikkal helyettesíti.
A következő másfél évtizedben Vitézy különböző közlekedési és állami vezetői pozíciókat töltött be, 2022-ben közlekedési államtitkár lett, 2024-ben elindult Budapest főpolgármesteri tisztségéért, ma pedig Magyarország közlekedési és beruházási minisztere. A kormány hivatalos életrajza több mint húszéves közlekedésszakmai pályáját emeli ki.
Három generáció alatt tehát eljuthatunk Erdős Péter kulturális befolyásától Hankiss Ágnes politikai és médiakuratóriumi szerepein keresztül egy miniszteri székig.
Ebből azonban nem következik, hogy egyikből lett a másik.
A hanglemezvállalat, Brüsszel és a minisztérium nem egyetlen karrierív, hanem három különböző intézmény, három különböző politikai korszak és három különböző belépő.
A közös bennük valami más.
A közelség azokhoz a terekhez, ahol országos jelentőségű döntések születnek.
A Vitézy-történetnél rendszeresen előkerül Orbán Viktor neve is, és ezen a ponton megint pontosan kell rajzolni.
Vitézy Zsófia Vitézy László korábbi házasságából született, vagyis Vitézy Dávid féltestvére apai ágon. Zsófia ugyanakkor saját anyai ágán Orbán Viktor unokatestvére. A két családi kapcsolat tehát ugyanabban a személyben találkozik, de nem ugyanazon a leszármazási vonalon.
Vitézy László édesapja Dávidnak.
Vitézy László édesapja Zsófiának is.
Zsófia anyai ága kapcsolódik Orbán Viktor családjához.
Vitézy Dávid és Orbán Viktor között ezért nincs vérrokonság.
Ez nem szőrszálhasogatás, hanem a családfa hitelességének alapja. Ha olyan vonalat húzunk oda, amely nincs ott, akkor kutatás helyett összeesküvés-ábrát készítünk.
Mi pedig nem azt készítünk.
A családfa nem mondja meg, ki mire vitte volna a családja nélkül. Ezt senki nem tudhatja, és aki ezt állítaná, többet mondana annál, mint amit a tényekből ki lehet olvasni.
Azt viszont megmutathatja, honnan indult valaki, milyen közeg volt számára természetes, és milyen társadalmi, kulturális vagy kapcsolati erőforrások vették körül már azelőtt, hogy saját pályája elkezdődött volna.
Három politikai rendszer múlt el.
A Kádár-rendszer összeomlott, megszületett a harmadik köztársaság, kormányok, pártok és politikai oldalak emelkedtek fel, kerültek ellenzékbe vagy tűntek el. A család tagjai közben még politikailag sem ugyanazt a világot képviselték.
Erdős Péter és Hankiss Ágnes pályája között politikai értelemben aligha lehet egyenes folytonosságot húzni.
Ami fennmaradt, az valami más.
A közelség a kultúra, a politika, az állam, az üzlet és a döntéshozatal tereihez.
Talán ez az elit újratermelődésének egyik valódi mechanizmusa. Nem az, hogy apa telefonál egyet, és a fiú másnap miniszter lesz – az primitív magyarázat lenne –, hanem az, hogy bizonyos családokban generációról generációra természetes közeg marad az a világ, amely mások számára messziről látható, zárt térnek tűnik.
Az egyik generáció egy állami hanglemezvállalat körül mozog.
A következő Brüsszelben ül.
A harmadik minisztériumot vezet.
Közben rendszerek omlanak össze.
A családfa tovább nő.
És a következő kérdés már nem az, hány híres név fér rá.
Hanem az, hogy ugyanez a háttér hány embernél nem lett országos pálya.
