Egy tál vajas, káposztás burgonyapüré is elég ahhoz, hogy közelebb kerüljünk Írországhoz. A colcannon kiadós, otthon is könnyen elkészíthető fogás, amelyhez régi őszi szokások kapcsolódnak. Mellé pedig jól illik mindaz, amiért az ír vendégszeretetet szeretni szokták: a közvetlenség, a beszélgetés és az együtt töltött idő.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Írországot nemcsak a zöld dombok, a sziklás tengerpartok és a hangulatos városok miatt lehet megszeretni. A barátságos fogadtatás, a humor és a kötetlen beszélgetések legalább annyira hozzátartoznak az országról kialakult képhez. Egy jó vacsora mellett pedig könnyebb megismerni egymást, akár régi barátok, akár új ismerősök ülnek az asztal körül.
Az ír vendégszeretet vonzereje éppen ebben a közvetlenségben rejlik. A Tourism Ireland gasztronómiai összefoglalója a kis puboktól az elegáns éttermekig a meleg fogadtatást és az oldott légkört emeli ki. A látogatónak is jut hely a társaságban: egy kérdés, egy történet vagy egy közös nevetés könnyen elindíthatja a beszélgetést.
Ehhez gyakran zene is társul. A hagyományos ír zenei esteken a muzsikusok sokszor egymás mellett ülve játszanak, a vendégek pedig közelről hallgathatják őket. A Discover Ireland ilyen helyeket bemutató összeállítása is megmutatja, mennyire összetartozik a pubok világa, az élő zene és a közösségi élmény.
A burgonya, amely egy ország történelmét őrzi
Az ír konyhában a burgonya különösen fontos szerepet kapott. A szegényebb vidéki családok mindennapi étkezésének alapját jelentette, ezért a termés pusztulása egész közösségek megélhetését veszélyeztette. Az ír közszolgálati média, az RTÉ történeti összefoglalója részletesen bemutatja, milyen erősen függött a lakosság a burgonyától a 19. század közepén.
Az 1845-ben kezdődő nagy ír éhínség közvetlen kiváltója a burgonyavész volt, amely egymást követő években tette tönkre a termést. A katasztrófát a szegénység, az egyenlőtlen földbirtokviszonyok és az elégtelen segítségnyújtás is súlyosbította. A brit parlament történeti ismertetője az 1845–1852 közötti időszakot éhezéssel, betegségekkel és tömeges kivándorlással járó tragédiaként írja le.
Az Ír Nemzeti Múzeum összefoglalója szerint hozzávetőleg egymillió ember halt meg éhezés és betegségek következtében, és további mintegy egymillióan kivándoroltak. A burgonyás ételek ezért az ír hétköznapok mellett az ország történelméhez is szorosan kapcsolódnak.
Őszi vacsora, régi ünnepi szokásokkal
A colcannon az ír burgonyás fogások egyik legismertebb példája: vajjal és tejjel készülő burgonyapüré, amelybe káposztát vagy fodros kelt kevernek. Egyszerű, tartalmas étel, különleges hozzávalók nélkül.
A Tourism Ireland őszi ételekről szóló írása szerint hagyományosan Halloween estéjén is fogyasztották. A burgonya és a káposztafélék az évszak terményei voltak, a vaj és a tej pedig gazdagabbá tette a belőlük készülő vacsorát.
Az ünnep gyökerei a régi kelta Samhain hagyományaihoz vezetnek. Az évszakváltáshoz tüzek, közös játékok és jósló szokások kötődtek, amelyek nyomai a későbbi Halloween ünneplésében is megmaradtak. Az Ireland.com összefoglalója az ünnepi ételeket is ezek közé sorolja.
A colcannonba régen gyűrűt vagy pénzérmét is rejtettek, amelyekhez házasságot vagy szerencsét társítottak. Ezt ma inkább történetként meséljük el a vacsoránál, apró tárgyakat ne tegyünk az ételbe.
Colcannon négy személyre
Az alábbi változat alapja az Ireland.com oldalán közölt, Mayo megyei Café Rua-recept.
Hozzávalók:
1 kilogramm meghámozott burgonya
2 nagy marék vékonyra vágott káposzta vagy fodros kel
60 gramm vaj
legfeljebb 250 milliliter tej
1 babérlevél
só és őrölt bors
Elkészítés:
A burgonyát egyforma darabokra vágjuk, és enyhén sós vízben puhára főzzük. Leszűrjük, majd néhány percig hagyjuk kigőzölögni.
Közben a káposzta vastag ereit eltávolítjuk, a leveleket felaprítjuk, és kevés vízben puhára főzzük. Alaposan lecsepegtetjük, majd a vaj egy részével összeforgatjuk.
A tejet a babérlevéllel felmelegítjük, majd a levelet kivesszük. A forró burgonyát a maradék vajjal összetörjük, és fokozatosan hozzáadjuk a tejet. Csak annyit használjunk, amennyitől krémes lesz, de nem válik folyóssá.
Végül beleforgatjuk a káposztát, sóval és borssal ízesítjük, majd melegen tálaljuk. A tetejére kerülhet egy kevés vaj, amely lassan beleolvad a pürébe.
Köretként sült hús mellé is kínálhatjuk, de egy egyszerű vacsora főszereplője is lehet. Tegyük az asztal közepére, hogy mindenki kedvére szedhessen belőle. Az ír hangulathoz pedig nem kell nagy ünnepség: egy finom étel, néhány jó történet és az egymásra szánt idő is elegendő.
