Augusztus végén fedezték fel a szennyezést

Az SK On iváncsai akkumulátorgyárának belső területén található monitoringkútban NMP-szennyezést mutatott ki a vállalat önellenőrző vizsgálata.

Az önkormányzat tájékoztatása szerint az NMP, vagyis n-metil-2-pirrolidon az akkumulátorgyártásban is alkalmazott oldószer. Az anyag szervezetbe kerülve egészségkárosító hatású lehet, egyebek mellett a reprodukciót károsító hatása miatt is szigorúan szabályozott vegyület.

Az MTI érdeklődésére Sáfár Gabriella, Iváncsa jegyzője közölte: a vállalat csütörtökön értesítette az önkormányzatot arról, hogy augusztus 28-án fedezték fel a szennyezést, és az illetékes hatóságokat azonnal tájékoztatták.

A gyár közlése szerint a szennyezés forrását megszüntették, és minden olyan folyamatot leállítottak, amely további szennyezést okozhatott.

A hatósági vizsgálatok ugyanakkor még nem zárultak le.

Iváncsa valamennyi utcájából vizsgálnak kutakat

A település vezetése nem várta meg a hatósági vizsgálatok végét. Molnár Tibor polgármester elrendelte, hogy Iváncsa valamennyi utcájában egy-egy fúrt vagy ásott kútból vegyenek vízmintát.

A mintavételt és a laboratóriumi vizsgálatot a független, akkreditált Bálint Analitika Kft. végzi, a költségeket pedig az önkormányzat vállalja.

Sáfár Gabriella jegyző az MTI-nek úgy fogalmazott:

„A gyorsaság és a helybeli lakosok egészsége fontosabb, mint a pénz.”

A vizsgálatot ráadásul nem egyszer végzik el. A jegyző közlése szerint a jövő heti eredményektől függetlenül egy hónapon belül megismétlik a vízminták ellenőrzését.

Ennek azért lehet jelentősége, mert egy talajba került szennyező anyag esetleges mozgását nem feltétlenül lehet egyetlen mintavételből teljes bizonyossággal megítélni.

A vezetékes ivóvíz nincs veszélyben az eddigi információk szerint

Fontos különbséget tenni a településen található magánkutak és a vezetékes ivóvízhálózat között.

Az önkormányzat közlése szerint Iváncsa vezetékes ivóvize Ercsi felől, csővezetéken érkezik, ezért a gyár területén kimutatott szennyezés ezt a vízellátást nem érinti.

A fúrt és ásott kutak vizének vizsgálatát viszont éppen azért rendelték el, hogy kiderüljön: a gyár területén észlelt NMP kijutott-e olyan területre, ahol a helyi felszín alatti vizeket is érintheti.

Erre jelenleg még nincs végleges válasz.

Ezért fontos, hogy a mostani esetnél különválasszuk a már ismert tényt – az NMP-t kimutatták a gyár egyik monitoringkútjában – attól, amit a következő vizsgálatoknak kell tisztázniuk: meddig jutott el a szennyezés.

Az SK On elnézést kért az aggodalom miatt

Az SK On Hungary az MTI-hez eljuttatott közleményében megerősítette a szennyezés tényét.

A vállalat azt közölte, hogy belső eljárásainak megfelelően azonnal megtette a szükséges óvintézkedéseket. Ezek között szerepelt az érintett berendezések üzemeltetésének felfüggesztése is. A cég közlése szerint teljes mértékben együttműködik a hatósági vizsgálatban és az esetleg szükségessé váló további intézkedésekben.

Az SK On egyúttal sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az eset aggodalmat okozott a helyieknek, a hatóságoknak és a munkavállalóknak. A vállalat hangsúlyozta, hogy működésében továbbra is a biztonságot és a környezet védelmét tekinti elsődlegesnek.

További vizsgálatok és kármentesítés is jöhet

A hatósági munka közben tovább folytatódik.

Nagy Ervin, a térség országgyűlési képviselője arról tájékoztatott, hogy megtörtént a hatósági akkreditált vízmintavétel, és az eredményekre még várnak. Közlése szerint megkezdődött a szennyezés kiterjedésének feltárása is, további fúrásokat és talajvízvizsgálatokat írhatnak elő, valamint kármentesítési eljárás kezdeményezésére is sor kerülhet.

Ez lesz a következő időszak egyik legfontosabb kérdése: mekkora területet érintett a szennyezés, milyen koncentrációban van jelen az NMP, és eljutott-e a gyár területén kívüli felszín alatti vizekhez.

Mit tehet az NMP a talajjal és a felszín alatti vízzel?

Az NMP tulajdonságai miatt különösen fontos a talajvíz vizsgálata.

Az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség, az EPA kockázatértékelése szerint az NMP nagyon jól oldódik vízben, és a talajban nagy mobilitású anyagnak számít. Ez azt jelenti, hogy ha a talajba kerül, kevésbé kötődik a talaj részecskéihez, ezért lefelé mozoghat, és megfelelő körülmények között elérheti a felszín alatti vizeket.

Éppen ezért nem csupán azt kell megállapítani, hogy hol történt a kibocsátás. A szakembereknek azt is vizsgálniuk kell, hogy milyen mennyiség került ki, mennyi ideig tartott a kibocsátás, milyen a helyi talaj szerkezete és a talajvíz áramlása, mert ezek együtt határozzák meg, milyen messzire juthatott az anyag.

Van ugyanakkor egy fontos környezeti tulajdonsága is az NMP-nek: az EPA adatai szerint biológiailag viszonylag könnyen lebomlik, környezeti perzisztenciája és bioakkumulációs potenciálja alacsony. Vagyis nem olyan vegyületről van szó, amely szükségszerűen évtizedeken keresztül felhalmozódik az élő szervezetekben.

Ez azonban nem teszi jelentéktelenné a mostani szennyezést. A talajvízbe történő esetleges eljutás és az emberi expozíció lehetősége miatt a koncentráció, a szennyezett terület nagysága és a terjedés iránya döntő jelentőségű.

Éppen ezekre a kérdésekre kell választ adniuk az Iváncsán most megkezdett vizsgálatoknak.

A bizalomhoz nem elég a szennyezés megszüntetése

Az iváncsai eset túlmutat egyetlen monitoringkút eredményén.

Az akkumulátoripar magyarországi terjeszkedését évek óta vita kíséri arról, hogyan lehet egyszerre biztosítani az ipari fejlődést, a munkahelyeket és a környezet védelmét.

Egy ilyen esetben ezért nemcsak az számít, hogy a szennyezés forrását milyen gyorsan sikerül megszüntetni.

Az is alapvető kérdés, hogy a helyiek mikor, milyen részletességgel és mennyire közérthetően kapnak információt arról, mi történt a környezetükben.

A felelős működés ugyanis nem ér véget a gyár kerítésénél. A talaj, a víz és az egészséges környezet közös érték, amelynek megóvása egyszerre feladata az iparnak, a hatóságoknak és az államnak.

Iváncsán most a laboratóriumi eredmények következnek.

Ezekből derülhet ki, hogy a gyár területén kimutatott szennyezés helyben maradt-e, vagy a környezet szélesebb körét is érintette.

Közben szigorodik az akkumulátoripar ellenőrzése is

Az iváncsai eset különösen aktuálissá teszi azt a változást, amelyről nemrég írtunk: a kormány külön környezetvédelmi felügyeletet hoz létre az akkumulátoripar ellenőrzésére, a legsúlyosabb szabálysértésekért pedig akár ötmilliárd forintos bírságot is kiszabhatnak.

Az új rendszer célja éppen az, hogy az akkumulátorgyártás teljes működését szigorúbban ellenőrizzék, és a környezetvédelmi szabályok megsértésének valódi következménye legyen.

Az iváncsai szennyezés most jól mutatja, miért kulcskérdés mindez: egy ipari üzem működése nem áll meg a gyár kerítésénél, ha a talaj, a víz vagy a környéken élők biztonsága is érintett lehet.

A valódi próba ezért most is ugyanaz lesz: milyen gyorsan tárják fel a szennyezés mértékét, nyilvánosságra kerülnek-e az eredmények, és szükség esetén milyen intézkedéseket rendelnek el.