Ötszázhetven éve halt meg a nándorfehérvári diadal ferences hőse, akinek élete arra emlékeztet, hogy a hit nemcsak imádság, hanem bátorság, felelősség és cselekvés is.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Vannak nevek, amelyek elválaszthatatlanul összefonódtak a magyar történelemmel, noha viselőjük nem magyar földön született. Kapisztrán Szent János ilyen ember volt. Az itáliai ferences szerzetes életének utolsó éveit annak szentelte, hogy megvédje a keresztény Európát az Oszmán Birodalom terjeszkedésétől. Hunyadi János oldalán részese lett az 1456-os nándorfehérvári győzelemnek, amelynek jelentősége messze túlmutatott a Magyar Királyság határain.
Október 23-án rá emlékezik a katolikus egyház. Magyarországon azonban ez a nap egy másik történelmi küzdelem emlékét is őrzi: az 1956-os forradalomét és szabadságharcét. A két eseményt ötszáz év választja el egymástól, mégis közös bennük az a felismerés, hogy vannak értékek, amelyek megőrzéséért az embernek olykor rendkívüli áldozatot kell vállalnia.
A világi hatalomtól a szerzetesi hivatásig
Kapisztrán János 1386-ban született az itáliai Capestranóban. Jogi tanulmányokat folytatott, majd sikeres világi pályára lépett: bíróként és Perugia kormányzójaként is tevékenykedett. Fiatalon olyan társadalmi helyzetbe jutott, amely sokak számára egy egész élet célját jelenthette volna.
Életében azonban fordulat következett be. Egy politikai és katonai konfliktus során fogságba került, és ez az időszak mélyen megváltoztatta gondolkodását. Felismerte, hogy a földi hatalom, a rang és a vagyon mulandó, miközben az emberi élet valódi értelmét nem ezek adják.
Szabadulását követően belépett a ferences rendbe, és életét az evangélium hirdetésének szentelte.
Prédikációi hatalmas tömegeket vonzottak. Európa számos vidékét bejárta, a keresztény hit megújulását, a bűnbánatot és az erkölcsi felelősségvállalást hirdetve. Nem pusztán vallási tanításokat közvetített, hanem arra figyelmeztette hallgatóit, hogy a hitnek az ember döntéseiben és mindennapi cselekedeteiben is meg kell mutatkoznia.
Amikor Magyarország Európa védelmének egyik kulcsa lett
A 15. század közepén az Oszmán Birodalom előrenyomulása súlyos fenyegetést jelentett Közép-Európa számára. Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a következő stratégiai célpontok között a Magyar Királyság déli védelmi rendszere is szerepel.
Kapisztrán Szent János pápai megbízásra kezdett kereszteseket toborozni a török előrenyomulás megállítására. Magyarországon Hunyadi János személyében olyan szövetségesre talált, aki katonai tapasztalatával és szervezőképességével már hosszú évek óta a déli határok védelmén dolgozott.
Kettejük együttműködése különleges történelmi találkozás volt. Hunyadi a katonai vezetést, Kapisztrán pedig a vallási lelkesítést és a keresztesek mozgósítását képviselte.
1456 júliusában II. Mehmed szultán serege ostrom alá vette Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot. A vár eleste súlyos következményekkel járhatott volna Magyarország és egész Közép-Európa számára.
A keresztény védők azonban július 22-én döntő győzelmet arattak.
A nándorfehérvári diadal nemcsak katonai siker volt, hanem annak bizonyítéka is, hogy egy fenyegető túlerővel szemben a szervezettség, a kitartás és az összefogás képes megváltoztatni a történelem menetét.
A győzelem után már csak néhány hónap adatott neki
A nándorfehérvári harcokat követően járvány tört ki a katonák között. Hunyadi János 1456 augusztusában meghalt, Kapisztrán János pedig ugyanabban az évben, október 23-án hunyt el a szerémségi Újlakon, a mai horvátországi Ilokban.
Az a szerzetes, aki Itáliából indult, végül a Magyar Királyság földjén fejezte be életét.
Az egyház 1690-ben avatta szentté. Magyarországon emlékét különös tisztelet övezi, hiszen neve a keresztény hit védelmének és a magyar történelem egyik legnagyobb katonai győzelmének emlékével kapcsolódott össze.
Mit üzen Kapisztrán Szent János október 23-án?
A történelem különös egybeesése, hogy Kapisztrán Szent János halálának napja egyben az 1956-os magyar forradalom kitörésének évfordulója is.
A két történelmi esemény körülményei, szereplői és céljai természetesen különbözőek voltak. Mégis mindkettő feltesz egy olyan kérdést, amelyre minden nemzedéknek választ kell adnia: mit vagyunk hajlandók megtenni azért, amit igaznak, értékesnek és megőrzendőnek tartunk?
Kapisztrán Szent János példája arra tanít, hogy a hit nem jelent közömbösséget a világ sorsa iránt. A keresztény ember felelőssége nem ér véget a templom falainál, hiszen a közösség, a család, a béke és a haza szolgálata is erkölcsi döntéseket kíván.
Ma már más körülmények között kell helytállnunk. A hitből fakadó bátorság nem feltétlenül a csatatéren nyilvánul meg, hanem abban is, amikor valaki megvédi az igazságot, kiáll a kiszolgáltatottak mellett, megőrzi a közössége összetartozását, vagy a megosztottság helyett a békességet választja.
Kapisztrán Szent János élete ezért nem csupán egy régi történelmi győzelem emléke. Arra emlékeztet, hogy a meggyőződés akkor válik valódi értékké, amikor felelősség és cselekvés társul hozzá.
És talán ez október 23. egyik legfontosabb üzenete is: a szabadságot, a hitet és a hazát nem elegendő örökül kapni. Méltónak kell bizonyulnunk arra is, hogy megőrizzük őket.
Ima Kapisztrán Szent János közbenjárásáért
Urunk, mennyei Atyánk!
Te, aki Kapisztrán Szent Jánosnak erőt és bátorságot adtál, hogy hűségesen szolgáljon Téged és embertársait, segíts nekünk is felismerni mindennapi kötelességeinket.
Adj hitet, amikor elbizonytalanodunk, bölcsességet, amikor döntenünk kell, és bátorságot, amikor ki kell állnunk az igazság mellett.
Őrizd meg hazánkat, családjainkat és közösségeinket! Taníts bennünket arra, hogy a békét ne gyengeségnek, a szeretetet ne tehernek, a szolgálatot pedig ne áldozatnak, hanem ajándéknak tekintsük.
Kapisztrán Szent János közbenjárására erősítsd meg bennünk a hitet, a reményt és a hazánk iránt érzett felelősséget.
Ámen.
Források: Magyar Katolikus Egyház, Magyar Katolikus Rádió, Liturgikus Népénektár.
