Négylépcsős követeléscsomagot hozott nyilvánosságra az Akadémiai Dolgozók Fóruma, amelyben a tudományos és technológiai miniszter lemondását sürgetik. Az érdekképviselet álláspontja szerint az új kutatásirányítási tervezet lényegében megegyezik a korábbi kormányzat által alkalmazott modell- elképzelésekkel.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Kormányváltás volt, szemléletváltás viszont az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint aligha.
A korábbi kormány tudománypolitikájának egyik következetes bírálójaként ismert szervezet most a Tisza-kormány tudományos és technológiai miniszterének azonnali menesztését követeli. Az ADF kedden közzétett állásfoglalásában nemcsak Tanács Zoltán távozását sürgeti, hanem a HUN-REN kutatóhálózat átalakításáról szóló törvénytervezet teljes visszavonását is.
A szervezet szerint az új jogszabálytervezet nem hozza el azt a változást, amelyet a kutatói közösség jelentős része a kormányváltástól várt. Állításuk szerint a most társadalmi egyeztetésre bocsátott normaszöveg csaknem 50 százalékos átfedést mutat a Hankó Balázs korábbi minisztersége idején készült szabályozással.
Az ADF egyenesen a korábbi HUN-REN-törvény továbbalakított változatának tartja az új előterjesztést.
Négy követelés, köztük a miniszter menesztése
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma négypontos követeléscsomagot fogalmazott meg. A HUN-REN-törvény módosításának visszavonása mellett Tanács Zoltán azonnali menesztését várják, valamint parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik az IFUA-Horváth tanácsadó cég közpénzből végzett tevékenységének feltárására.
A negyedik követelés a kutatóhálózatról korábban leválasztott négy kutatóközpont dolgozóit érinti. Az ADF azt szeretné elérni, hogy az elmaradt béremelésekből járó összegeket még 2026-ban fizessék ki.
Az IFUA-Horváth vizsgálatára vonatkozó követelés külön figyelmet érdemel, mivel a vállalkozás Tanács Zoltán korábbi szakmai tevékenységéhez kötődik. A szervezet a közpénzből végzett tanácsadói munka feltárását sürgeti. A vizsgálóbizottság követelése önmagában nem bizonyít szabálytalanságot.
Az Akadémia szerepét is kifogásolják
A tiltakozás nem pusztán személyi kérdés. Az ADF szerint az új szabályozás továbbra sem biztosít megfelelő intézményi garanciákat a tudományos kutatóhálózat működéséhez.
A szervezet különösen azt sérelmezi, hogy a Magyar Tudományos Akadémia szerepe a tervezetben szerintük jobbára formális maradna. Felhívják a figyelmet arra, hogy az MTA legfőbb döntéshozó szerve, a Közgyűlés mindössze egyszer jelenik meg a normaszövegben, érdemi döntési jogosítványok nélkül.
Az ADF szerint a kutatóhálózat Akadémiához történő visszakerülése nem merülhet ki névváltoztatásban vagy szervezeti átrendezésben. Az intézményi autonómia, a szakmai döntéshozatal és a közpénzek ellenőrizhető felhasználása egyaránt rendezést igényel.
A közlemény azt is kifogásolja, hogy a korábban elvégzett átvilágítások eredményei nem épültek be megfelelően az új szabályozásba.
Ha megszavazzák, az államfőhöz fordulnak
Az érdekképviselet már a következő lépést is kilátásba helyezte. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot, arra kérik a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt.
Az ADF szerint a kutatóhálózat jövőjét meghatározó szabályozás kidolgozására és széles körű szakmai megvitatására több időre lenne szükség. Különösen aggályosnak tartják, hogy az új rendszer rövid időn belül hatályba lépne, miközben több alapvető intézményi kérdés továbbra is tisztázatlan.
A történet politikai érdekessége, hogy a most tiltakozó szervezet korábban éppen az előző kormány tudománypolitikájával szemben fogalmazott meg súlyos kifogásokat. Most viszont úgy látja, hogy a Tisza-kormány sem szakított érdemben az általuk elutasított megoldásokkal.
A tudományos autonómia kérdése így ismét a kormány és a kutatói közösség közötti konfliktus középpontjába került.
A kormányváltás megtörtént. Az akadémiai dolgozók egy része most azt szeretné látni, hogy a tudománypolitikában mikor követi valódi változás is.






