A laptopnál is jöhet az ismerős energiacímke

Hűtőn, mosógépen vagy televízión már aligha lepődünk meg az energiacímkén. A számítógépek esetében azonban bonyolultabb a helyzet: egészen más terhelést jelent néhány dokumentum szerkesztése, egy videó megtekintése vagy egy komolyabb játék futtatása.

Az Európai Bizottság szeptember 4-én számolt be egy fogyasztói vizsgálat eredményeiről, amely azt mérte fel, hogyan értenék és használnák a vásárlók a számítógépek számára kidolgozott lehetséges energiacímkét.

A rendszer egyelőre még előkészítés alatt áll.

Nem mindegy, mire használjuk a gépet

A kutatás egyik érdekes eredménye éppen az volt, hogy a fogyasztók számára önmagában egyetlen energiaosztály nem feltétlenül mond eleget.

A válaszadók többsége olyan címkét részesített előnyben, amely a használat típusához kapcsolódva mutatja meg az energiafogyasztást. A tanulmány ezért a nagy teljesítményű számítógépeknél két skálát, a hétköznapi használatra szánt gépeknél pedig egyetlen skálát javasol.

Ennek egyszerű oka van. Egy irodai laptop és egy nagy teljesítményű gamer- vagy munkaállomás nem ugyanarra készült, így pusztán egyetlen számmal nehéz lenne igazságosan összehasonlítani őket.

De mennyit fogyaszt valójában a laptopunk?

Erre nincs egyetlen, minden gépre érvényes szám.

A fogyasztás függ a hardvertől, a kijelzőtől, a fényerőtől, az akkumulátor töltésétől és mindenekelőtt attól, mit csinálunk éppen a számítógéppel. Egy szöveg szerkesztése egészen más terhelés, mint egy játék, videóvágás vagy más nagy számítási teljesítményt igénylő feladat.

Éppen ezért érdekes a most tesztelt címke egyik eleme. A vizsgálatban részt vevők az energiafogyasztás megadásánál erősen preferálták az egyórányi használatra jutó, wattórában (Wh) kifejezett értéket.

Ez a hétköznapi vásárlónak is kapaszkodót adhatna: nem pusztán egy technikai adatot látna, hanem könnyebben összevethetné, hogy két hasonló célra szánt gép közül melyik használ több energiát.

Mit jelent ez egy év alatt?

Ha ismerjük egy számítógép átlagos használat közbeni teljesítményfelvételét, egyszerű becslést készíthetünk.

Tegyük fel például, hogy egy laptop használat közben átlagosan 40 wattot vesz fel, és naponta nyolc órán keresztül működik.

Ez naponta: 40 W × 8 óra = 320 Wh, vagyis 0,32 kWh. Egy teljes év alatt: 0,32 kWh × 365 = körülbelül 117 kWh.

Ez azonban csak szemléltető számítás, nem egy „átlagos laptop” hivatalos fogyasztási adata. Egy takarékos gép ennél kevesebbet, egy nagy teljesítményű számítógép lényegesen többet is fogyaszthat.

És éppen ez mutatja meg, miért lehet értelme egy könnyen értelmezhető címkének: a vásárló még a gép megvásárlása előtt össze tudná hasonlítani az energiaigényüket.

Számít ez egyáltalán a villanyszámlán?

Egyetlen laptop valószínűleg nem a háztartás legnagyobb energiafalója. A villanyszámlán általában jóval nagyobb szerepet játszanak azok a berendezések, amelyek nagy teljesítménnyel vagy hosszú időn keresztül működnek.

A számítógépeknél azonban van egy fontos különbség: sok háztartásban már nem egyetlen ilyen eszköz működik. Lehet külön laptop a munkához, egy másik a gyerek tanulásához, asztali gép vagy gamer PC, miközben a készülékeket naponta órákon át használjuk.

Így az egyes gépek közötti fogyasztási különbség hosszabb idő alatt már összeadódhat.

A címke jelentősége ezért nem feltétlenül az lenne, hogy néhány hét alatt látványosan lefaragja a villanyszámlát. Inkább az, hogy az ár és a teljesítmény mellett az energiaigény is könnyen összehasonlítható szemponttá váljon a vásárláskor.

Nem csak azt látnánk, mennyit fogyaszt

A tervezett rendszer másik érdekes eleme, hogy a fogyasztás mellett a számítógép teljesítményéről is szerepelhetne információ.

Ez azért fontos, mert önmagában az alacsony fogyasztás nem feltétlenül jelent jobb számítógépet. Ha egy nagyobb teljesítményű gép több energiát használ, de közben lényegesen komolyabb feladatok elvégzésére képes, a két adatot együtt érdemes értelmezni.

A Bizottság által ismertetett vizsgálat szerint ugyanakkor az energiafogyasztás, a hatékonyság és a számítógép terhelése közötti kapcsolatot a laikus vásárlók nem mindig értik könnyen. Ezért a teljesítményadatok mellett további magyarázatra is szükség lehet.

Vásárláskor egy újabb kérdést tehetünk majd fel

A számítógép-vásárlás ma gyakran ugyanazokkal a kérdésekkel kezdődik: mekkora a memória, milyen a processzor, meddig bírja az akkumulátor, elég jó-e a kijelző, és persze mennyibe kerül.

A jövőben ehhez társulhat még egy: mennyi energiát kér mindez cserébe?

Hogy pontosan milyen formában és mikor jelenhet meg új energiacímke a számítógépeken, még nem dőlt el. A mostani vizsgálat azonban azt mutatja, hogy az energiafogyasztást a digitális eszközöknél is egyre inkább olyan információnak tekintik, amelyet a vásárlónak már a döntés előtt érdemes látnia