Bár az euró bevezetése és a szigorú pénzügyi politika komoly megkötéseket jelent, Budapest mégis megrendezhetné a 2036-os nyári játékokat. Az Oeconomus elemzéséből kiderül, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság új irányelvei és a környező országok támogatása lényegesen mérsékelhetnék a magyarországi költségeket.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság az utóbbi időben eltávolodott a kihasználatlanul maradó, óriási sportlétesítmények építésétől, és inkább a már meglévő infrastruktúrára épülő, hosszú távú városfejlesztési koncepciókat támogatja. Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakértője az InfoRádió műsorában úgy vélekedett, hogy a budapesti rendezés anyagi alapjait a belépőjegyekből származó bevételeknek, a szponzori megállapodásoknak és a nemzetközi olimpiai testület hozzájárulásának kellene képezniük.
A meglévő létesítmények mellett mindössze egy velodrom kialakítására, valamint ideiglenes lelátókra lenne szükség. A terhek további csökkentését tehetné lehetővé, ha a helyszínek közé bevonnák Ausztriát, Szlovákiát vagy Horvátországot. Mindazonáltal a fővárosnak így is számolnia kellene bizonyos kiadásokkal: az InfoRádió beszámolója rámutat, hogy a sűrűbb tömegközlekedés biztosítása, a logisztikai feladatok és a megnövekedett közüzemi terhek jelentős összegeket emésztenének fel.
A megvalósíthatóságot ugyanakkor erősen befolyásolja a magyar költségvetés helyzete és az euróövezeti fegyelem. Vitézy Dávid korábbi közlekedési és beruházási miniszter jelzése alapján a magyar állam 2030-ig nem kíván forrásokat biztosítani a projektre. A bírálók ezzel párhuzamosan úgy vélik, hogy a sporteseményre szánt pénzt inkább a hazai oktatás, az egészségügy és a gyermekvédelem felzárkóztatására kellene fordítani.
Forrás: Economx
