995 éve, 1031. szeptember 2-án halt meg Szent Imre herceg. Ma elsősorban szentként, a tisztaság eszményeként emlékezünk rá. Saját korában azonban mindenekelőtt ő volt István örököse: az az ember, akinek tovább kellett volna vinnie a néhány évtizede létrejött keresztény magyar királyságot. Halála ezért egyszerre volt személyes tragédia és politikai válság.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Szent Imréről meglepően kevés biztosat tudunk. A későbbi legendákból egy mélyen vallásos, tiszta életű fiatal herceg alakja rajzolódik ki. Ami viszont történetileg igazán fontos: ő volt István legfontosabb örököse, akiben a király a megkezdett államépítés folytatóját láthatta.
Egy nagyon komoly utódlási pánik kezdődött. Meghalt a főági örökös, miközben a magyar állam még nagyon fiatal volt
– mondta a Hetediknapnak Kelemen Kristóf történész.
És itt nem egyszerűen arról volt szó, hogy Istvánnak gyorsan keresnie kellett valakit, akinek majd átadhatja a koronát.
A keresztény Magyar Királyság ekkor még csak néhány évtizedes volt. István már felépítette az új állam alapjait, de attól még nem tűnt el egyik napról a másikra a korábbi hitvilág és életforma.
„A kereszténység ekkor Magyarországon még nem volt megszilárdulva. Nagyon sokan követték továbbra is a pogány rítusokat”
– fogalmazott a történész.
István halála után kitörő lázadások megmutatták, hogy ez a feszültség nagyon is valós volt.
Ennek pedig külpolitikai tétje is volt.
Magyarország két hatalmas keresztény birodalom között feküdt: nyugaton a Német-római Birodalom, délkeleten Bizánc. Egy olyan ország, amelyben újra bizonytalanná válik a keresztény királyság jövője, könnyen a szomszédos nagyhatalmak célpontjává válhatott.
Géza és István egyik legfontosabb döntése éppen az volt, hogy Magyarország maga váljon keresztény királysággá, és így saját helyet szerezzen magának a keresztény Európában. Nem mindegy tehát, ki követi Istvánt, és folytatja-e ezt az irányt.
Imre lett volna ennek a legkézenfekvőbb folytatója.
Kelemen Kristóf szerint Imre halálával tehát nem egyszerűen a következő király személye vált kérdésessé. Az is, hogy folytatódik-e az az út, amelyen István elindította az országot.
Szent Imre alakját később formálta igazán a hagyomány
A fiatal hercegről kevés kortárs adat maradt fenn. Amit ma a tisztaságáról, vallásosságáról és életéről gondolunk, annak jelentős része későbbi legendákból származik.
Szent László uralkodása idején, 1083-ban Istvánt, Imrét és Gellértet is szentté avatták. Kelemen Kristóf szerint ennek vallási jelentősége mellett komoly dinasztikus értéke is volt: a középkorban hatalmas presztízst adott egy uralkodóháznak, ha saját szentjeire támaszkodhatott.
A tiszta, szűzi életű herceg képe ennek a későbbi hagyománynak is része.
Ami viszont biztosabb: 1031-ben meghalt egy fiatal férfi, akire egy király nemcsak apaként, hanem uralkodóként is a jövőjét építette.
Egy apa azon a napon elveszítette a fiát. Egy király elveszítette az utódját, és egy ország is kénytelen volt újragondolni a jövőt.
Talán ezért több Szent Imre halálának évfordulója egy régi történelmi dátumnál.
