Szent Imréről meglepően kevés biztosat tudunk. A későbbi legendákból egy mélyen vallásos, tiszta életű fiatal herceg alakja rajzolódik ki. Ami viszont történetileg igazán fontos: ő volt István legfontosabb örököse, akiben a király a megkezdett államépítés folytatóját láthatta.

Egy nagyon komoly utódlási pánik kezdődött. Meghalt a főági örökös, miközben a magyar állam még nagyon fiatal volt

– mondta a Hetediknapnak Kelemen Kristóf történész.

És itt nem egyszerűen arról volt szó, hogy Istvánnak gyorsan keresnie kellett valakit, akinek majd átadhatja a koronát.

A keresztény Magyar Királyság ekkor még csak néhány évtizedes volt. István már felépítette az új állam alapjait, de attól még nem tűnt el egyik napról a másikra a korábbi hitvilág és életforma.

„A kereszténység ekkor Magyarországon még nem volt megszilárdulva. Nagyon sokan követték továbbra is a pogány rítusokat”

– fogalmazott a történész.

István halála után kitörő lázadások megmutatták, hogy ez a feszültség nagyon is valós volt.

Ennek pedig külpolitikai tétje is volt.

Magyarország két hatalmas keresztény birodalom között feküdt: nyugaton a Német-római Birodalom, délkeleten Bizánc. Egy olyan ország, amelyben újra bizonytalanná válik a keresztény királyság jövője, könnyen a szomszédos nagyhatalmak célpontjává válhatott.

Géza és István egyik legfontosabb döntése éppen az volt, hogy Magyarország maga váljon keresztény királysággá, és így saját helyet szerezzen magának a keresztény Európában. Nem mindegy tehát, ki követi Istvánt, és folytatja-e ezt az irányt.

Imre lett volna ennek a legkézenfekvőbb folytatója.

Kelemen Kristóf szerint Imre halálával tehát nem egyszerűen a következő király személye vált kérdésessé. Az is, hogy folytatódik-e az az út, amelyen István elindította az országot.

Szent Imre alakját később formálta igazán a hagyomány

A fiatal hercegről kevés kortárs adat maradt fenn. Amit ma a tisztaságáról, vallásosságáról és életéről gondolunk, annak jelentős része későbbi legendákból származik.

Szent László uralkodása idején, 1083-ban Istvánt, Imrét és Gellértet is szentté avatták. Kelemen Kristóf szerint ennek vallási jelentősége mellett komoly dinasztikus értéke is volt: a középkorban hatalmas presztízst adott egy uralkodóháznak, ha saját szentjeire támaszkodhatott.

A tiszta, szűzi életű herceg képe ennek a későbbi hagyománynak is része.

Ami viszont biztosabb: 1031-ben meghalt egy fiatal férfi, akire egy király nemcsak apaként, hanem uralkodóként is a jövőjét építette.

Egy apa azon a napon elveszítette a fiát. Egy király elveszítette az utódját, és egy ország is kénytelen volt újragondolni a jövőt.

Talán ezért több Szent Imre halálának évfordulója egy régi történelmi dátumnál.