Két nemrégiben közzétett szakértői jelentés egyaránt megállapította, hogy súlyos emberi jogsértést követtek el, amikor dán hatóságok nők ezreit vetették alá kényszerű fogamzásgátlásnak Grönlandon. A vizsgálóbizottság tagjai azonban nem tudtak megegyezni abban, hogy a történtek jogilag kimerítik-e a népirtás fogalmát.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A grönlandi kormány felkérésére készült szakértői vizsgálat megosztott eredménnyel zárult a múlt századi kényszer-fogamzásgátlási program jogi megítélését illetően. Bár a nyilvánosságra hozott két különálló dokumentum egyetért abban, hogy a beavatkozások az inuit nők alapvető emberi jogainak súlyos csorbulását jelentették, az állami szintű beavatkozás nemzetközi jogi besorolásáról eltérően vélekednek.
A dán adminisztráció 1966 és 1991 között célzottan igyekezett korlátozni a sziget őslakos népességének növekedését. Ennek folyamán legalább négyezer, esetenként mindössze tizenkét éves leány és nő testébe helyeztek el méhen belüli fogamzásgátló eszközöket, vagy adtak be nekik fogamzásgátló injekciókat, sokszor a tájékoztatásuk és beleegyezésük nélkül. Bár a korabeli koppenhágai vezetés a családok életkörülményeinek és szociális helyzetének javításával indokolta a lépéseket, a beavatkozások az érintettek körében súlyos fizikai és lelki sérüléseket okoztak.
A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a kényszerintézkedések nyomán fellépő fertőzések, súlyos vérzések és petevezeték-elzáródások miatt sok nő végleg elveszítette a gyermekvállalás lehetőségét, sőt, egyes esetekben teljes méheltávolítást is végre kellett hajtani.
A vizsgálat lefolytatására felkért négytagú testület – amely három jogászból és egy pszichológusból állt – végül megosztott álláspontra jutott, így két különálló jelentést nyújtott be. A szakértők közötti véleménykülönbség főként abból adódik, hogy a történtek jogilag népirtásnak minősülnek-e, amiben nem tudtak egységes döntést hozni.
Forrás: magyarhirlap.hu
