„Nincs semmi baj!”, „Ne hisztizz!”, „Nyugodj már meg!” – ismerős mondatok? A legtöbb szülő nem bántani akar velük, hanem segíteni szeretne. A gyermekek érzelmeinek kezeléséről szóló szakmai ajánlások szerint azonban sokszor többet ér, ha előbb meghallgatjuk őket, és csak utána próbáljuk megoldani a problémát. Mutatunk öt hétköznapi mondatot, amelyet érdemes lehet lecserélni.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Egy eltört játék, egy rosszul sikerült iskolai nap vagy egy elmaradt játszóterezés, a felnőttnek apróság, a gyereknek viszont valódi csalódás. Ilyenkor könnyen mondunk olyasmit, amit annak idején mi is sokszor hallottunk.
Az amerikai járványügyi központ, a CDC gyermeknevelési útmutatója szerint a kisgyerekeknek gyakran még segítségre van szükségük ahhoz, hogy felismerjék és szabályozzák az érzéseiket.
Nem az a cél, hogy minden kérésüknek eleget tegyünk, fontosabb, hogy odafigyeljünk rájuk, és megpróbáljuk megérteni, milyen érzések húzódnak meg a viselkedésük mögött.
1. „Ne sírj már ezen!”
A sírás mögött lehet szomorúság, csalódottság vagy félelem, a CDC az aktív hallgatást ajánlja: a szülő figyeljen a gyerekre, és próbálja szavakba önteni, amit érezhet.
Mondjuk inkább: „Látom, nagyon elszomorított, ami történt. Szeretnél mesélni róla?”
2. „Nincs semmi baj!”
Ezt általában vigasztalásnak szánjuk, ugyanakkor ha a gyermek megijedt vagy csalódott, számára igenis történt valami fontos.
Az UNICEF azt tanácsolja, hogy ne kicsinyítsük le a gyerek érzéseit, hanem ismerjük el azokat.
Mondjuk inkább: „Látom, megijedtél, itt vagyok veled.”
A biztonságérzetet nem az adja, hogy meggyőzzük: nincs oka félni, hanem az, hogy számíthat ránk.
3. „Ne hisztizz!”
A kisebb gyerekek olykor annyira elárasztódnak az érzelmeiktől, hogy még nem képesek nyugodtan elmondani, mi bántja őket.
A CDC szerint ilyenkor először a biztonságra és a megnyugvásra kell figyelni, később segíthetünk megnevezni az érzést, miközben világos határokat szabunk.
Mondjuk inkább: „Látom, nagyon mérges vagy, mérgesnek lenni szabad, de ütni nem.”
Az érzés elfogadása ugyanis nem jelenti azt, hogy minden viselkedést megengedünk.
4. „Most azonnal nyugodj meg!”
Egy zaklatott gyerek nem mindig képes pusztán felszólításra megnyugodni. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia szerint az érzelmek megnevezése és a támogató jelenlét segíthet a gyerekeknek megtanulni kezelni az erős érzéseiket.
Mondjuk inkább: „Látom, most nagyon nehéz, maradok melletted, amíg megnyugszol.”
5. „Majd én megmondom, mit csinálj!”
Amikor a gyermek elmesél egy problémát, természetes, hogy rögtön tanácsot szeretnénk adni. Az UNICEF azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy különösen a nagyobb gyerekeknél fontos előbb meghallgatni őket, és bevonni őket a megoldás keresésébe.
Mondjuk inkább: „Szerinted mi segítene most? Gondolkodjunk rajta együtt!”
Így nemcsak vigaszt kapnak, hanem lehetőséget arra is, hogy gyakorolják a problémamegoldást.
Nem kell mindig tökéletesen reagálnunk
A szülők is lehetnek fáradtak, türelmetlenek vagy túlterheltek, és előfordulhat, hogy olyasmit mondanak, amit később megbánnak, ettől még nem sérül helyrehozhatatlanul a kapcsolatuk a gyermekükkel.
Az UNICEF szerint az is fontos, hogy
egy konfliktus után képesek legyünk bocsánatot kérni és újrakezdeni a beszélgetést.
A gyereknek pedig nem arra van szüksége, hogy mindig mindenben igazat adjunk neki, hanem arra, hogy az érzéseit komolyan vegyük, miközben a szabályok is megmaradnak.
Forrás: CDC, CDC, UNICEF, American Academy of Pediatrics
