Szent Ágoston életében talán éppen az a legmegrendítőbb, hogy nem készen kapta a hitet. Keresett, kételkedett, tévutakra jutott, majd harmincas éveiben olyan mély megtérésen ment keresztül, amely az egész kereszténység történetére hatással lett. Augusztus 28-án rá emlékezik az Egyház.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Vannak szentek, akiknek az élete szinte egyenes útnak tűnik Isten felé. Szent Ágoston története nem ilyen.Sokáig keresett.
354-ben született Észak-Afrikában, a mai Algéria területén fekvő Tagastéban. Édesanyja, Szent Mónika mélyen hívő keresztény asszony volt, aki éveken át imádkozott fia megtéréséért. Ágoston azonban fiatalon egészen másfelé indult.
Tehetséges volt, rendkívül művelt és ambiciózus. Tanult, tanított, filozófiával foglalkozott, kereste az igazságot, de közben olyan életet élt, amely később maga szerint is egyre távolabb vitte Istentől.
Nem volt közömbös a nagy kérdések iránt. Éppen ellenkezőleg: szenvedélyesen kereste, mi az igaz, mi az ember célja, honnan ered a rossz, és hol található valódi boldogság.
Csakhogy sokáig mindenütt kereste Istent, csak éppen Istennél nem.
Egy anya, aki nem mondott le róla
Szent Ágoston történetét nem lehet édesanyja, Szent Mónika nélkül elmesélni.
Mónika hosszú éveken át imádkozott érte. Látta fia tévedéseit, fájt neki, hogy eltávolodott a hittől, mégsem mondott le róla.
Ez talán az egyik legszebb üzenete Ágoston életének azok számára, akik ma egy gyermekért, házastársért vagy más szeretett emberért imádkoznak.
Nem minden ima kap azonnal választ.
Mónikáé sem kapott.
Évek teltek el.
Mégis kitartott.
Milánóban történt meg a fordulat
Ágoston életében Milánó jelentette a nagy változást. Itt találkozott Szent Ambrus püspökkel, akinek prédikációi mély hatással voltak rá. Lassan kezdte másképpen látni a kereszténységet, amelyet korábban részben félreértett és elutasított.
A valódi fordulat azonban nem egyik pillanatról a másikra következett be.
Ágoston tudta már, merre kellene mennie, de még nem tudott elszakadni korábbi életétől.
Vallomásaiban rendkívüli őszinteséggel ír erről a belső küzdelemről.
A hagyomány szerint egy milánói kertben hallotta meg egy gyermek hangját:
„Tolle, lege!” – „Vedd és olvasd!”
Ágoston felütötte a Szentírást, és Pál apostol levelének szavai olyan erővel érintették meg, hogy döntött.
Nem akar tovább menekülni.
387 húsvétján Szent Ambrus megkeresztelte.
A keresőből püspök lett
Ágoston később visszatért Észak-Afrikába, majd Hippó püspöke lett.
Élete hátralévő részét az Egyháznak szentelte. Írt, prédikált, vitázott, tanított, közösséget vezetett.
Művei közül a Vallomások és az Isten városáról a keresztény gondolkodás alapvető alkotásai közé tartoznak.
De talán nem is teológiai teljesítménye miatt áll ma olyan közel hozzánk.
Hanem azért, mert pontosan tudta, milyen az, amikor az ember nyugtalan.
Amikor mindene megvan, mégsem találja a helyét.
Amikor egyik választól fut a másikig, mégsem érkezik meg sehová.
Leghíresebb mondata ma is ugyanilyen eleven:
„Nyugtalan a mi szívünk, míg meg nem nyugszik benned.”
Szent Ágoston üzenete ma
Ágoston élete arra emlékeztet, hogy Istenhez nem csak azok találhatnak vissza, akik soha nem távolodtak el tőle.
Nincs olyan hosszú kerülőút, amely után ne lehetne hazafordulni.
Nincs olyan múlt, amely erősebb lenne Isten kegyelménél.
És nincs olyan ember, akiről túl korán ki lehetne mondani, hogy már nem fog megváltozni.
Szent Mónika éveken át imádkozott a fiáért.
Ágoston pedig végül nem egyszerűen megtért.
Az Egyház egyik legnagyobb szentje lett.
Szent Ágoston, könyörögj értünk!
