Szakadó esőben várakozó tízezrek, három pásztorgyermek és egy különös jelenség, amelyről másnap már az újságok is beszámoltak. 1917. október 13-án a portugáliai Fátimában olyan esemény történt, amelyet sokan életük végéig nem tudtak elfelejteni. Egyes szemtanúk szerint a Nap forogni kezdett, színeket váltott, majd mintha a Föld felé zuhant volna. Mások semmi rendkívülit nem láttak. A „napcsoda” 109 évvel később is a vallástörténet egyik legtöbbet vitatott rejtélye.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
1917 őszén különös hír járta Portugáliát: három falusi gyermek azt állította, hogy október 13-án valami rendkívüli fog történni.
A hír futótűzként terjedt, az emberek gyalog, szekereken és vonatokon indultak Fátima felé, voltak köztük hívők, kíváncsiskodók és kételkedők is.
Aznap délelőtt esett az eső, a mező sáros volt, a tömeg pedig egyre csak nőtt, a korabeli becslések szerint akár 70 ezren is összegyűlhettek.
Három gyermek, akiknek eleinte senki sem hitt
1917 május 13-án a tízéves Lúcia dos Santos, valamint unokatestvérei, a kilencéves Francisco és a hétéves Jacinta Marto azt állították, hogy egy ragyogó nőalak jelent meg előttük a Cova da Iria nevű helyen.
A gyermekek Szűz Máriaként azonosították az alakot, és elmondásuk szerint arra kérte őket, hogy imádkozzanak, és térjenek vissza a következő hónapokban.
Beszámolóikat sokan kétkedve fogadták. A helyi hatóságok is vizsgálták az ügyet, a gyermekeket pedig augusztusban rövid időre őrizetbe vették.
A történet mégsem halkult el, sőt, egyre többen akarták saját szemükkel látni, történik-e valami.
A pillanat, amikor mindenki az égre nézett
Október 13-án a gyermekek ismét jelenésről számoltak be, azonban a körülöttük állók magát a jelenést nem látták. Ezután azonban a tömeg egy része egészen különös égi jelenséget észlelt.
A szemtanúk beszámolói szerint a felhők közül előtűnő Nap korongszerűnek látszott, forgott, különböző színekben ragyogott, majd úgy tűnt, mintha a föld felé közeledne.
Akadtak, akik rémületükben térdre estek, mások sírtak vagy imádkoztak. Többen arról is beszámoltak, hogy a korábban átázott ruhájuk és a sáros talaj gyorsan megszáradt.
A jelenséget azonban nem minden jelenlévő érzékelte ugyanúgy. Voltak, akik csak szokatlan fényeket láttak, és olyanok is, akik semmi rendkívülit nem tapasztaltak.
Az újságíró, aki maga is látta?
Az esemény egyik legismertebb beszámolója az O Século című portugál lapban jelent meg. Szerzője, Avelino de Almeida nem egyszerűen a hívők történeteit ismételte meg: saját tapasztalatairól is írt, és leírta a tömeg reakcióját.
A sajtóvisszhangnak köszönhetően Fátima híre hamar túljutott Portugália határain.
De vajon mi történhetett valójában?
Felmerültek légköri és optikai magyarázatok, valamint a Nap hosszabb ideig tartó nézésével összefüggő látási jelenségek is. Egyik értelmezés sem vált minden részletre kiterjedő, általánosan elfogadott magyarázattá.
Arra azonban nincs tudományos bizonyíték, hogy maga a Nap valóban rendellenes mozgást végzett volna.
Egy sáros mezőből világhírű zarándokhely lett
A katolikus egyház 1930-ban hivatalosan elismerte a fátimai jelenéseket mint hitre méltó magánkinyilatkoztatást. Ez nem jelenti azt, hogy minden szemtanúi állítást tudományosan igazoltnak tekintene.
Fátima azóta a világ egyik legismertebb katolikus zarándokhelyévé vált. Évente hívők milliói keresik fel azt a helyet, ahol 1917-ben három gyermek története egész tömegeket mozgatott meg.
Forrás: Fátimai kegyhely – Az 1917-es jelenések története, Fátimai kegyhely – Történelmi kronológia, Avelino de Almeida korabeli beszámolói, A leiriai püspök 1930-as határozata
