A módosított 2026-os költségvetés szerint több pénzből gazdálkodhat idén a magyar állami egészségügy. A plusz összeg azonban attól függ, mihez hasonlítjuk az új számokat: találunk 167, 210, sőt bizonyos összevetésben 500 milliárd forintos növekedést is. A beteg számára mégsem ez a legfontosabb kérdés. Hanem az, hogy a pluszpénzből rövidebb lesz-e a várólista, hamarabb jön-e a mentő, könnyebb lesz-e háziorvost találni, és több beteg jut-e hozzá a szükséges kezeléshez.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A módosított 2026-os költségvetés szerint több pénzből gazdálkodhat idén a magyar állami egészségügy. Hogy pontosan mennyivel többől, az attól is függ, mihez hasonlítjuk az új számokat. A beteg számára azonban ennél fontosabb kérdés van: hol jelenik meg ténylegesen a többlet, és mit lehet majd ebből érezni az ellátásban?
A kormány benyújtotta a parlamentnek a 2026-os költségvetés módosítását. Az egészségügy finanszírozása azért is különösen érdekes, mert az új kormány korábban évente 500 milliárd forintos többletforrásról beszélt.
A Portfolio számításai szerint az Egészségbiztosítási Alap eredeti, közel 4945 milliárd forintos kiadási előirányzata több mint 5112 milliárd forintra nő. Ez az eredeti 2026-os tervhez képest körülbelül 167 milliárd forintos plusz.
Ha viszont a tavaly ténylegesen elköltött, mintegy 4902 milliárd forinthoz hasonlítjuk, akkor körülbelül 210 milliárd forintos növekedésről beszélhetünk.
Az 500 milliárdos különbség is megjelenik bizonyos összevetésekben, például az összevont szakellátás 2025-ös eredeti előirányzata és a mostani 2026-os módosított keret között. Ennek jelentős részét azonban már az eredeti idei költségvetés is tartalmazta.
Vagyis arra a kérdésre, mennyivel kap több pénzt az egészségügy, több válasz is adható. Attól függ, mit mihez mérünk.
Nem minden ellátás kap látványosan több pénzt
A részletek még érdekesebbek.
A Portfolio összevetése szerint a háziorvosi ellátás kerete az eredeti és a módosított büdzsében is 296,5 milliárd forint.
A mentésre fordított fő előirányzat szintén lényegében változatlan, körülbelül 45 milliárd forint.
A járóbeteg-szakellátás kerete csak minimálisan nő, 220,6-ról 221,1 milliárd forintra, míg a fekvőbeteg-szakellátásnál továbbra is 762,6 milliárd forint szerepel.
Ez önmagában nem jelenti azt, hogy ezek a területek más költségvetési csatornákon sem kaphatnak pluszforrást. A számok azonban felvetik a kérdést:
Ha az egészségügy összességében több pénzt kap, hol fogja ezt először megérezni a beteg?
Gyógyszerekre viszont jóval több jut
Van olyan terület, ahol egyértelmű a növekedés.
A nagyértékű gyógyszerek finanszírozására szánt összeg 195 milliárdról 243,3 milliárd forintra emelkedik, ami több mint 48 milliárdos plusz.
A gyógyszertámogatások kerete pedig 434 milliárdról 474 milliárd forintra nő.
Ez különösen fontos lehet azoknak, akik például daganatos vagy más, rendkívül költséges kezelést igénylő betegséggel élnek. A következő hónapok kérdése az lesz, hogy a magasabb keret több beteg kezelését, új terápiák finanszírozását vagy a meglévő ellátások stabilabb biztosítását jelenti-e.
És miből lesz rövidebb várólista?
A költségvetésben szereplő milliárdok önmagukban keveset mondanak arról, hogyan változik egy beteg hétköznapi tapasztalata.
A valódi eredmény inkább ezekből látszik majd:
hamarabb jutunk-e szakorvoshoz;
rövidülnek-e a műtéti és diagnosztikai várólisták;
javul-e a háziorvosi ellátás;
több beteg jut-e hozzá korszerű gyógyszerekhez;
csökken-e a kórházak adóssága.
A szakdolgozóknak korábban ígért 20–25 százalékos béremelés pontos fedezete sem olvasható ki egyértelműen a mostani módosításból. Ez szintén kulcskérdés, hiszen az egészségügy egyik legnagyobb problémája továbbra is az emberhiány.
A beteg végül nem milliárdokat lát
A módosított költségvetés alapján tehát valóban több pénz jut az állami egészségügyre. Az azonban már korántsem ilyen egyszerű, hogy ez pontosan mekkora többletet jelent, és mely területeken lesz igazán érezhető.
A beteg számára végül nem az lesz a döntő, hogy 167, 210 vagy 500 milliárd forintos pluszról beszélünk.
Hanem az, hogy amikor segítségre van szüksége, hamarabb kerül-e orvoshoz, rövidebb ideig vár-e vizsgálatra, és hozzájut-e ahhoz a kezeléshez, amelyre szüksége van.
