Megszületett a kárpátaljai magyarok oktatási jogait is bővítő ukrán törvény, Magyarország pedig zöld utat adott két újabb uniós tárgyalási klaszter megnyitásának. Most mindenki elégedett lehetne, de vajon mit gondolnak erről Kijevben? Két ukrán parlamenti képviselő megszólalása meglehetősen beszédes. Egyikük szerint valójában Magyarország engedett többet, a másik szerint az új törvény ugyan nem jó, de az uniós előrelépésért ennyit megér. Hát, ha ez a nagy egyetértés, akkor érdemes közelebbről is megnézni.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Magyarország üdvözölte a kárpátaljai magyarok oktatási jogait bővítő ukrán törvényt. Kijev pedig közelebb került az uniós csatlakozáshoz.
Aztán megszólalt Szerhij Babak...
Köszönjük, magyarok, hogy engedtetek!
Babak nem akárki: az ukrán parlament oktatási bizottságának elnöke, a kormánypárti Nép Szolgája frakció képviselője.
Október 12-én az Ukrinformnak arról beszélt, hogy a kisebbségi oktatási törvény valóban kompromisszum, de szerinte nagyobb részben Magyarország engedett, nem Ukrajna.
Milyen kedvesek vagyunk!
Babak azt is elmondta, hogy a korábbi törvényváltozatot az ukrán parlament illetékes bizottságai nem támogatták volna, ezért újabb egyeztetésre volt szükség Magyarországgal.
Vagyis Kijev nem egyszerűen teljesítette a magyar igényeket, alkudott, módosított, és a végén saját politikai sikerének is tekinti az eredményt.
A másik képviselő még a csomagolást sem szereti
Ha valakinek Babak nyilatkozata nem volna elég kijózanító, ott van Volodimir Vjatrovics.
Az ukrán parlamenti képviselő a törvény elfogadása után arról beszélt, hogy nem tartja hasznosnak a szabályozást az ukrán oktatás számára. Az elfogadását azonban vállalható árnak nevezte az uniós tárgyalási klaszterek megnyitásáért.
Ez aztán az igazán szivet melengető megszólalás.
Nem mellesleg Ukrajna EU-tag szeretne lenni, de a kisebbségi jogokat még mindig úgy kezeli, mintha az ajtónál kellene leadni a ruhatárba.
Vjatrovics ráadásul azt is eredményként említette, hogy az eredeti javaslat egyes rendelkezéseit szigorították. Nem elég például egyetlen kisebbségi nyelvű osztály a nemzetiségi iskolai státuszhoz: ehhez a tanulók több mint felének kisebbségi nyelven kell tanulnia.
Vagyis Ukrajna még azt is kialkudta, hány magyar gyerek kell ahhoz, hogy egy iskola hivatalosan is nemzetiségi lehessen.
Vjatrovics pedig máris az ukrán államnyelv védelmét célzó további törvényjavaslat tárgyalását sürgeti.
A harmadik képviselő megnyugtat mindenkit, mármint az ukránokat
A két korábbi megszólaló után gyorsan sietett mindenkit megnyugtatni Julija Hrisina is, a kormánypárti Nép Szolgája parlamenti képviselője. Hrisina biztosított, hogy az ukrán nemzeti érdekekből semmi sem veszett el.
Október 13-i nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy az új törvény védi Ukrajna nemzeti érdekeit, és semmilyen módon nem változtat az ukrán nyelv státuszán.
Hogy a kárpátaljai magyaroknak mit jelent majd a jogaikat érintő változás egyelőre kérdéses. A diplomáciai fogadtatás mindenesetre már most olyan szívélyes, hogy szinte érezni a melegét, kétség nem fér hozzá, ők is érzik majd.
Forrás: Interfax-Ukrajna, Ukrán parlament, Reuters, Texty
