Megvan az új magyar elszámoltatási rendszer első számú vezetője. Az Országgyűlés pénteken 137 igen, hét nem és egy tartózkodás mellett Unger Anna Róza politológust, az ELTE Társadalomtudományi Karának docensét választotta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökévé. A hivatal nyomozati elnökhelyettese Tasnády Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze lett. Mindkettőjük hatéves megbízatása szeptember 1-jén kezdődik. Ezzel azonban csak a könnyebbik rész ért véget, az elszámoltatás ugyanis politikai jelszóként egyszerű. Intézményként már sokkal kevésbé az.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A következő évek valódi kérdése nem az lesz, hány látványos bejelentés születik, hanem az, hogy az új hivatal képes-e bizonyítható ügyeket felépíteni, vagyont felkutatni, eljárásokat kezdeményezni, és közben elkerülni azt, hogy a működése politikai bosszúhadjárattá váljon.
Sokkal több lesz egy korrupcióellenes irodánál
Az NVVH-ról elfogadott törvény széles feladatkört ad az új szervezetnek. A hivatal vizsgálhatja a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodással összefüggő ügyeket, felkutathatja és azonosíthatja a bűncselekményből származó vagy a közvagyon köréből jogellenesen kikerült vagyont, kezdeményezheti annak biztosítását, értékének megóvását és visszaszerzését. Keresetet indíthat, más hatóságok eljárását kezdeményezheti, és szerepe lesz büntetőeljárásokhoz, közigazgatási ügyekhez és vagyonvisszaszerzési eljárásokhoz kapcsolódóan is. Vagyis nem egy újabb tanácsadó testület jött létre. Ha a törvényben szereplő jogosítványokat valóban használni kezdik, az NVVH az állam egyik legerősebb új ellenőrző és nyomozást kezdeményező intézményévé válhat. Éppen ezért különösen fontos, hogyan fog működni.
Unger Anna már most lehűtötte a gyors eredményt várókat
Az új elnök meghallgatásán egy fontos dolgot világossá tett: aki néhány hónapon belül jogerős ítéleteket és sorozatos vagyonelkobzásokat vár, valószínűleg csalódni fog.
Unger szerint még a hivatal első, hatéves ciklusának végére sem feltétlenül reális jogerős ítéletek tömegével számolni. Példaként a Quaestor-ügyet említette, ahol évekig tartott, mire megszületett az elsőfokú ítélet. Ez első hallásra talán kiábrándítónak tűnik. Valójában viszont fontos mondat. Az elszámoltatás ugyanis nem attól jogállami, hogy gyors, hanem attól, hogy bizonyítható.
Ha egy hivatal előbb jelöli ki a bűnösöket, és csak utána keresi hozzájuk a bizonyítékokat, az nem igazságszolgáltatás. Ha azonban éveken át tartó nyomozás, dokumentálás, pénzügyi elemzés és szabályos büntetőeljárás következik, akkor pontosan arra kell számítani, hogy az eredmény nem néhány hét alatt születik meg. Az új szervezet hitelessége éppen ezen fog eldőlni.
Nem egy-egy ügyet akar megtalálni
Unger Anna saját meghallgatásán ennél is tovább ment. Úgy fogalmazott: az új hivatal feladata szerinte nem egyszerűen az lesz, hogy különálló korrupciós ügyeket találjon, hanem annak a rendszernek a működését is fel kell tárnia, amelyben ezek megtörténhettek. Beszélt a vagyonkimentések mintázatainak felismeréséről, valamint egy közvagyonvédelmi kockázatértékelési módszertan kialakításáról is.
Ez már jóval nagyobb ambíció. És jóval nagyobb veszély is.
Mert itt húzódik a határ egy professzionális vagyonvisszaszerzési intézmény és egy politikai elszámoltató gépezet között. A rendszer működésének feltárása legitim cél lehet. A politikai rendszer utólagos erkölcsi minősítése viszont nem egy nyomozóhatóság dolga. Az NVVH-nak ezért már az első ügyeknél bizonyítania kell, hogy nem politikai kategóriákban gondolkodik. Nem „NER-es” és „nem NER-es” vagyonok vannak. Nem kormányoldali és ellenzéki bűncselekmények vannak. Jogellenesen megszerzett vagyon van, hűtlen kezelés lehet, csalás lehet, pénzmosás lehet, hivatali visszaélés lehet – és mindegyikhez bizonyíték kell.
Nem mellékes, kik kapják a többi kulcspozíciót
Unger Anna elnöki pozíciója önmagában ráadásul nem jelenti azt, hogy minden nyomozásról vagy vádemelésről ő fog dönteni.
A törvény négy elnökhelyettesi területet hozott létre: közpénzügyi, nyomozati, vádemelésért felelős és fellebbviteli vezetőt. Egyelőre csak a nyomozati elnökhelyettes személye ismert: Tasnády Katalint, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészét választotta meg a parlament. A közpénzügyi poszt pályázata eredménytelen lett, más vezetői helyek betöltése pedig még hátravan. Vagyis az intézmény szakmai karaktere még korántsem alakult ki teljesen.
És talán ez fontosabb is, mint az elnök személye. Nyomozók, ügyészek, pénzügyi elemzők, könyvvizsgálók és adatszakértők munkájára lesz szükség. Unger maga körülbelül 150 fős induló szervezetben gondolkodott, és nyilvános pályázatokon kiválasztott szakemberekről beszélt. Ez lesz az egyik első valódi próba. Kik kerülnek be? Szakemberek vagy politikailag megbízható emberek?
Az ellenzék már az Alkotmánybírósághoz fordul
A Fidesz a pénteki szavazás előtt kivonult az ülésteremből, és jelezte: az Alkotmánybíróságtól kéri az NVVH-ról szóló törvény megsemmisítését. A frakció szerint az új szervezet politikai célokra használható fel. A politikai csata tehát már azelőtt elkezdődött, hogy a hivatal ténylegesen munkába állt volna. Ez azonban nem változtat a lényegen.
A Tisza-kormány egyik legnagyobb választási vállalása az elszámoltatás volt. Eddig ezt mondatokban lehetett mérni.
Szeptember 1-jétől már intézményben, eljárásokban, szakmai döntésekben és eredményekben lehet. És innentől nem lesz elég azt mondani, hogy az előző rendszerben sok volt a korrupció. Meg kell mutatni. Bizonyítani kell. Ha vagyont vittek ki az állam tulajdonából jogellenesen, vissza kell szerezni. Ha bűncselekmény történt, annak felelősét bíróság elé kell állítani. Ha viszont valamely ügylet jogszerű volt, akkor azt politikai ellenszenvből sem lehet bűncselekménnyé átnevezni. Pontosan ezért lesz érdekes az NVVH története. Mert most ér véget az elszámoltatás politikai része, és kezdődik az a szakasz, ahol már a jog beszél.
És ott a szalagcímeknél lényegesen magasabb a bizonyítási küszöb.
