A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsított támadás újabb eszkalációt jelent az Európai Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.

A Mark Rutte NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatón von der Leyen azt mondta: a támadást közvetlenül Oroszországnak tulajdonítják, és ha sikerrel járt volna, jelentős károkat okozhatott volna, akár emberéleteket is követelhetett volna.

Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy katonai minőségű eszközökkel végrehajtott akcióról volt szó, amelyet állítása szerint orosz operatív személyek hajtottak végre az EU területén. Közölte: az unió nem fogja eltűrni az ilyen támadásokat.

Von der Leyen szerint Európának egy „új normalitással” kell szembenéznie, amelyhez egyre gyakoribb légtérsértések, repülőterek működését akadályozó drónok és kritikus infrastruktúrák elleni beavatkozások tartoznak. Úgy vélte, gyorsabb és összehangoltabb európai válaszokra, valamint erősebb légvédelmi és riasztási rendszerekre van szükség.

Hozzátette: amennyiben Moszkva célja Európa elbizonytalanítása volt Ukrajna támogatásában, az ellenkező hatást érte el. Az EU és a NATO továbbra is növelni kívánja a nyomást Oroszországon, miközben Brüsszel újabb szankciós lehetőségeket vizsgál. Von der Leyen szerint minden olyan kiskaput be kell zárni, amelyen keresztül Oroszország megkerülheti a korlátozásokat.

Az Európai Bizottság elnöke arról is beszélt, hogy újabb, több milliárd eurós ukrán támogatási kérelem érkezett Brüsszelbe, amely elsősorban a légvédelem megerősítését szolgálná. Az EU emellett Ukrajnával közösen dolgozik egy európai ballisztikusrakéta-védelmi rendszer kialakításán.

Mark Rutte szerint Oroszország egyre felelőtlenebbül viselkedik, miközben folytatja Ukrajna elleni háborúját. A NATO-főtitkár hangsúlyozta: a szövetség erősíti védelmi képességeit, és továbbra is egységes marad Ukrajna támogatásában. Emlékeztetett arra is, hogy a szövetségesek jelentős védelmi többletberuházásokat vállaltak, valamint idén és jövőre is legalább 70 milliárd euró támogatást terveznek biztosítani Ukrajnának.

Közben tovább romlik a német–orosz kulturális kapcsolat is. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön közölte: bezárják a Goethe Intézet moszkvai, szentpétervári és jekatyerinburgi kirendeltségét. A lépést válasznak nevezte arra, hogy a német hatóságok megszüntetik a berlini „Orosz Ház” működését. Lavrov szerint Moszkva nem kíván engedményeket kérni az európai kapcsolatok helyreállítása érdekében, és a döntést az orosz „önbecsülés” kérdéseként állította be.