Október 25-én tartják az előrehozott parlamenti voksolást déli szomszédunknál. Az államfői mandátuma lejárta után a miniszterelnöki székbe visszatérni kívánó Aleksandar Vučić pozícióját a két éve tartó demonstrációk és a szerveződő diákmozgalmak nehezíthetik meg.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Két évvel az újvidéki vasútállomás előtetőjének összeomlása után Szerbia újabb politikai fordulóponthoz érkezett. A tragédia nyomán országos tiltakozási hullám bontakozott ki, amely mára szervezett választási kihívássá alakult. Az október 25-re kiírt előrehozott parlamenti választáson a diákmozgalomból létrejött ellenzéki Diáklista Aleksandar Vučić politikai rendszerének eddigi egyik legkomolyabb kihívója lehet.
A brit Guardian elemzése szerint a tizennégy éve kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) olyan ellenféllel találja szemben magát, amely nem a hagyományos pártpolitikai struktúrákból nőtt ki, hanem a korrupcióval, az állami intézmények működésével és a politikai felelősségvállalás hiányával kapcsolatos társadalmi elégedetlenségből.
„Szerbia vagy a maffia?” – erre épít az ellenzék
A Diáklista kampányának központi üzenete a „Szerbia vagy a maffia?” jelmondat, amellyel az ellenzéki mozgalom a fennálló hatalmi rendszer és a politikai változás közötti választásként igyekszik bemutatni a vasárnapi voksolást.
A mozgalom 250 jelölttel indul, aktivistái pedig házról házra járva próbálják megszólítani azokat a vidéki választókat, akik hagyományosan Vučić politikai táborának legfontosabb támogatói közé tartoznak.
A kampány egyik legnagyobb kérdése, hogy sikerül-e mozgósítani azokat is, akik korábban távol maradtak a választásoktól. A Vreme által ismertetett becslés szerint mintegy 800 ezer szerb választó még bizonytalan lehet, így részvételük érdemben befolyásolhatja a végeredményt.
A választás után is folytatódhat a politikai küzdelem
A Guardian által idézett diplomáciai források arra figyelmeztetnek, hogy szoros eredmény esetén elhúzódó politikai és jogi viták következhetnek.
Az elemzés szerint a hatalmon lévő politikai erőknek érdekükben állhat az eredmény megállapításának késleltetése, például ismételt szavazatszámlálások kezdeményezésével, abban a reményben, hogy a diákmozgalom lendülete idővel alábbhagy.
Ez azonban egyelőre lehetséges forgatókönyv, nem bizonyított vagy már megkezdett választási visszaélés.
A brit lap a választás napján bekövetkező incidensek és az eredmény kihirdetését követő zavargások kockázatát is felveti. A feszült politikai környezetben különösen nagy jelentősége lehet a választási megfigyelők munkájának és annak, hogy a szemben álló politikai erők elfogadják-e a hivatalosan megállapított eredményt.
Magyarországi párhuzamot is emlegetnek
A Guardian a szerbiai választásokat a közép-európai politikai átalakulások összefüggésében értelmezi, és párhuzamot von Viktor Orbán korábbi magyarországi választási vereségével.
A szerb ellenzéki mozgalom abban bízik, hogy a magyarországi politikai fordulat után Szerbiában is sikerülhet leváltani a hosszú ideje kormányzó politikai erőt. A két ország helyzete azonban nem azonos: Szerbiában a diáktiltakozásokból kinövő mozgalomnak egy erős állami és pártszervezeti háttérrel rendelkező kormánypárttal kell megküzdenie.
Az október 25-i voksolás ezért jóval többről szólhat a következő szerb kormány összetételénél. Arról is képet adhat, hogy a két éve tartó társadalmi elégedetlenség képes-e tartós politikai változássá alakulni, vagy Vučić pártja ismét megőrzi meghatározó szerepét a szerb politikában.
Források: The Guardian, Economx, Vreme.
