Egyetlen rossz minőségű dokumentumképet kapott az AI. Mire végzett, egy több mint két évszázada megfejtetlen katonai üzenet feküdt előtte olvasható francia szövegként.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Ez nagyon jó téma nekünk, és nem egyszerűen „AI-hírként” írnám meg, hanem történelem + hadászat + mesterséges intelligencia metszetében. Ráadásul van egy fontos pontosítás: nem Napóleon saját levele került elő, hanem az ő utasítására küldött, titkosított katonai üzenet. A megfejtést azóta a történelmi rejtjelekre szakosodott Cryptiana oldal üzemeltetője is ellenőrizte.
217 évig őrizte Napóleon hadititkát egy levél – hat óra alatt törte fel a mesterséges intelligencia
Egyetlen rossz minőségű dokumentumképet kapott az AI. Mire végzett, egy több mint két évszázada megfejtetlen katonai üzenet feküdt előtte olvasható francia szövegként.
Van valami különös abban, amikor a történelem kétszáz év után nem egy levéltáros, nem egy régészeti ásatás és nem is egy véletlenül előkerülő dokumentum miatt szólal meg újra, hanem azért, mert egy mesterségesintelligencia-modell felismeri a papírra rajzolt furcsa jelek mögött rejtőző rendszert.
Pontosan ez történt egy 1809-ből származó, Napóleon hadseregéhez kötődő titkosított levéllel.
Carter Church, a SentinelOne kiberbiztonsági vállalat AI-mérnöke az OpenAI GPT-6 Astra modelljét állította rá a több mint két évszázados rejtélyre. A modell nagyjából hat óra alatt jutott el a dokumentum képétől a titkosított szöveg érdemi megfejtéséig.
És nem egy szépen digitalizált, előkészített adatbázist kapott.
A kiindulópont egy 1969-es francia hadtörténeti folyóiratban közölt, gyenge minőségű dokumentummásolat volt. Az AI-nak először azt kellett eldöntenie, hogy a kézzel rajzolt jelek közül melyek különböző karakterek, és melyek csupán ugyanannak a jelnek eltérően megrajzolt változatai. Ezután következhetett maga a kriptográfiai munka.
Nem Napóleon írta – de ő rendelte el
A történet egyik fontos részlete, hogy a sok helyen „Napóleon titkos leveleként” emlegetett dokumentumot nem maga a császár írta.
A levelet mostohafia, Eugène de Beauharnais, Itália alkirálya küldte Auguste de Marmont francia tábornoknak, aki ekkor Dalmáciában állomásozott, elszigetelve a francia haderő főbb egységeitől.
Napóleon azonban közvetlenül kapcsolódik az üzenethez.
március 16-án utasította Eugène-t, hogy titkosított levélben tájékoztassa Marmont-t a francia és szövetséges hadseregek elhelyezkedéséről. A most megfejtett szöveg sorrendjében és számaiban is szorosan követi ezt az ismert parancsot. Carter Church
Vagyis nem egy ismeretlen napóleoni haditerv került elő.
Sokkal érdekesebb dolog történt: egy eddig olvashatatlan történelmi dokumentumot sikerült összekötni egy már ismert katonai parancslánccal.
1300 kódegység, több mint száz különböző jel
A levél titkosított része 24 sorból állt, és körülbelül 1300 kódegységet tartalmazott.
A rendszer ráadásul nem egyszerű betűhelyettesítés volt. Úgynevezett homofón titkosítást alkalmaztak: ugyanazt a betűt több különböző jel is jelenthette, miközben egyes jelek egész szavakat vagy kifejezéseket helyettesítettek.
Ez éppen azért volt hasznos katonai kommunikációban, mert a hagyományos gyakoriságelemzést – amikor például a legtöbbször előforduló jelekből próbálnak következtetni a leggyakoribb betűkre – jóval nehezebbé tette.
Az Astra talált egy korábbi, Daniel Tant kriptológiatörténész által összeállított részleges kulcsot, amely 33 jel megfejtésében segített, de a dokumentum jelentős része továbbra is ismeretlen maradt.
A modell ezután saját programot készített, és francia nyelvi mintázatok segítségével próbálta rekonstruálni a hiányzó megfeleltetéseket.
Vagyis itt már nem arról volt szó, hogy az AI egyszerűen „elolvasta” a levelet.
Képet értelmezett, karaktereket osztályozott, forrásokat keresett, programot írt, majd történelmi dokumentumokkal ellenőrizte a saját eredményét.
Mit rejtett a levél?
Hadititkot.
A szöveg a francia és szövetséges alakulatok helyzetéről, parancsnokairól és létszámáról tájékoztatta Marmont-t az Ausztriával vívott háború előestéjén.
A levél többek között a bajor, lengyel, szász és francia erők elhelyezkedését sorolta fel, illetve az orosz csapatmozgásokra is kitért. Az adatok feltűnően pontosan követik Napóleon március 16-i utasítását.
Marmontnak pedig világos katonai üzenetet küldtek: amikor megkapja a menetparancsot, ne hagyja magát megfélemlíteni kisebb ellenséges egységektől vagy összegyűlt tömegektől.
A tábornok később valóban kivonult Dalmáciából, csatlakozott Napóleon főerejéhez, és részt vett az 1809-es hadjáratban. Wagram után Napóleon marsallá nevezte ki.
Még a levél dátumát is helyre kellett tenni
A megfejtésnek volt egy különösen érdekes mellékhatása.
A dokumentumot korábban 1807-re datálták, a tartalma alapján azonban kiderült, hogy ez nem lehet helyes. A katonai egységek helyzete, a parancsnoki címek és Napóleon ismert levelezése alapján a kutatók a dokumentumot 1809 márciusának végére tudták helyezni.
Satoshi Tomokiyo, a történelmi rejtjeleket gyűjtő Cryptiana oldal létrehozója ellenőrizte a megfejtést, és a korábban megoldatlan rejtjelek között szereplő dokumentumot megoldottként jelölték.
Nem az a nagy kérdés, mit mondott Napóleon
A történészek szerint maga az üzenet nem írja át a napóleoni háborúk történetét.
A levél jelentős része olyan információkat ismétel, amelyek Napóleon fennmaradt levelezéséből már ismertek. A szakértők szerint egy kellően elszánt és megfelelő idővel rendelkező kriptográfus valószínűleg mesterséges intelligencia nélkül is meg tudta volna fejteni a dokumentumot.
Csakhogy éppen ez a lényeg.
A világ levéltáraiban számtalan olyan dokumentum fekszik, amelynek megfejtése technikailag lehetséges lenne, de egyszerűen nincs elegendő kutató, idő vagy pénz arra, hogy éveket töltsenek egy-egy szöveggel.
Ha egy mesterséges intelligencia hat óra alatt képes elvégezni azt az előkészítő munkát, amely korábban hónapokba vagy évekbe kerülhetett, akkor nem egyetlen napóleoni levél megfejtéséről beszélünk.
Hanem több évszázadnyi lezárt levéltári anyag újranyitásának lehetőségéről.
A történelem ugyanis tele van olyan levelekkel, naplókkal, katonai jelentésekkel és titkosított iratokkal, amelyek fizikailag már rég a kezünkben vannak.
Csak éppen még nem tudjuk elolvasni őket.
Most először úgy tűnik, hogy erre már nem feltétlenül kell újabb kétszáz évet várnunk.
Források: Carter Church kutatási beszámolója, Live Science, Cryptiana, . Numerama, Raketa
