Az ázsiai nagyhatalom a napelemek és az elektromos autók után az élelmiszeriparban is a támogatásokkal felduzzasztott túltermelés külföldi értékesítésére áll rá, ami a nemzetközi versenytársak számára is komoly piaci nyomást jelenthet.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A korábban jelentős élelmiszer-behozatalra szoruló Kínában az utóbbi időben számottevő túltermelés alakult ki a csirke- és sertéshús, valamint a tejtermékek piacán.
A kapacitásbővítéseket és technológiai fejlesztéseket az állami támogatások mellett a szigorodó élelmiszer-biztonsági szabályozás, illetve a belföldi fogyasztási szokások átalakulása is ösztönözte.
A Reuters beszámolója rámutat, hogy az ázsiai országban tapasztalható folyamat a korábbi acél-, napelem- és elektromosautó-ipari terjeszkedési stratégiát idézi.
Mivel a helyi termelés meghaladja a belföldi szükségleteket, a kínai vállalatok alacsony árakkal megjelenve a külföldi piacokon értékesítik a felesleget, aláígérve a globális versenytársaknak.
A kereslet átalakulásában fontos szerepet játszik az étrend megváltozása: az egészségtudatosabbá váló városi lakosság körében háttérbe szorult a hagyományos zsíros sertéshús, így annak egy főre jutó fogyasztása 13 százalékkal csökkent a 2023-as csúcspont óta.
Ezzel párhuzamosan a baromfihús népszerűsége számottevően növekedett, tíz év alatt több mint 50 százalékkal emelkedett az egy főre jutó mennyiség.
Az állatállomány újjáépítését és az élelmezésbiztonság erősítését a kínai hatóságok kiemelten kezelték a 2018-as afrikai sertéspestis-járványt és a koronavírus-pandémiát követően, elsősorban a nagyvállalati termelőknek nyújtott jelentős támogatásokkal.
Forrás: HVG
