A szeptember 12–13-án tartott újdelhi csúcstalálkozón a szövetség már jóval szélesebb körben képviseltette magát: az alapító államokon – Brazílián, Oroszországon, Indián és Kínán –, valamint a később csatlakozó Dél-Afrikán kívül immár Egyiptom, Etiópia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek, Indonézia és Szaúd-Arábia is a csoport teljes jogú tagja. A rendezvényen Hszi Csin-ping kínai elnök a kereskedelmi, pénzügyi és mesterséges intelligenciára épülő együttműködés elmélyítését szorgalmazta, miközben a tanácskozás egészét erősen meghatározta egy igazságosabb, többpólusú világrend kialakításának igénye.

A Magyar Hírlap beszámolója szerint a tanácskozást megelőzően az egyik legfontosabb pénzügyi kezdeményezés Újdelhihez kötődött. India olyan megoldást javasolt, amely a BRICS-tagok jegybanki digitális fizetőeszközeinek összekapcsolásával könnyítené és gyorsítaná meg a csoporton belüli, határokon átnyúló tranzakciókat. A kezdeményezés illeszkedik ahhoz a BRICS-en belüli törekvéshez, amely nagyobb szerepet adna a nemzeti valutákban történő elszámolásnak és csökkentené a nyugati pénzügyi infrastruktúrától való függést, India ugyanakkor hangsúlyozta: a javaslat célja nem a dollár tartalékvaluta-szerepének leváltása. A konkrét CBDC-összekapcsolási terv végül nem került bele az Újdelhi Nyilatkozatba.

Washington számára ugyanakkor hosszabb távon komoly geopolitikai kihívást jelenthet, ha az amerikai külpolitika közelebb tereli egymáshoz Kínát, Indiát és Oroszországot. Moszkva nyíltan a nyugati befolyás ellensúlyozásának egyik eszközét látja a BRICS-ben, Kína pedig saját globális súlyát növelné a csoporton keresztül, India helyzete azonban ennél jóval összetettebb. Újdelhi továbbra sem kíván egy egyértelműen Amerika-ellenes tömb részévé válni, miközben fenntartja szoros kapcsolatát Oroszországgal, és a meglévő feszültségek ellenére Kínával is keresi az együttműködés lehetőségét.

Forrás: magyarhirlap.hu