Szeptember 15-én a Fájdalmas Szűzanyára, más néven a Hétfájdalmú Szűzre emlékezik a katolikus Egyház. Mária alakja ezen a napon arra emlékeztet bennünket, hogy a hit nem jelenti azt, hogy életünk mentes lesz a fájdalomtól. Sokkal inkább azt, hogy a legnehezebb pillanatokban sem kell egyedül maradnunk.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A Fájdalmas Szűzanya emléknapja közvetlenül a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe után következik. Mintha az Egyház ezzel is arra hívná fel a figyelmet: Krisztus keresztjét szemlélve nem feledkezhetünk meg arról az édesanyáról sem, aki végigkísérte Fia életét, és ott állt mellette a Golgotán is.
Mária nem tudta levenni Jézust a keresztről. Nem tudta megszüntetni a szenvedését, és nem tudta megváltoztatni azt, ami történt. Egy dolgot azonban megtehetett: ott maradt mellette.
Ebben talán mindannyiunk számára fontos üzenet rejlik.
Vannak helyzetek, amikor mi sem tudjuk megszüntetni egy szerettünk fájdalmát. Nem találunk megfelelő szavakat, nem tudjuk megoldani a problémáját, és nem tudjuk levenni válláról a terhet. De jelen lehetünk. Meghallgathatjuk. Megfoghatjuk a kezét. Imádkozhatunk érte. Néha éppen ez a szeretet egyik legnagyobb formája.
A Hétfájdalmú Szűz
A keresztény hagyomány Mária életének hét különösen fájdalmas eseményére emlékezik. Ezek között ott van Simeon jövendölése, az Egyiptomba való menekülés, a tizenkét éves Jézus keresése, a találkozás Jézussal a keresztúton, a keresztre feszítés és Jézus halála, Fia testének levétele a keresztről, valamint Jézus sírba helyezése.
Mária életében az öröm és a fájdalom sokszor egymás mellett volt jelen. Mégsem a kétségbeesés lett az utolsó szó. Mária fájdalma mögött ott maradt a bizalom. Nem látta előre, hogyan teljesedik be Isten terve, mégis kitartott. Ugyanaz az asszony, aki egykor igent mondott Isten hívására, a kereszt tövében is hűséges maradt ehhez az igenhez.
Mit üzen nekünk ma a Fájdalmas Szűzanya?
Talán azt, hogy nem kell mindig erősnek mutatnunk magunkat. A hit nem azt jelenti, hogy soha nem sírunk, nem félünk, vagy nem fáj valami. Mária ismerte az aggodalmat, a veszteséget és az édesanyai fájdalmat, mégis Istenre bízta magát.
Ezért a Fájdalmas Szűzanya különösen közel lehet azokhoz, akik ma beteget ápolnak, gyászolnak, aggódnak gyermekükért, házassági vagy családi nehézséggel küzdenek, magányosak, vagy olyan terhet hordoznak, amelyről talán senki más nem tud.
Az ő példája arra biztat: a fájdalom közepette sem kell elveszítenünk a reményt.
A kereszt után ugyanis elérkezett a feltámadás reggele.
Egy gondolat mára
Lehet, hogy ma valaki a környezetünkben nem tanácsra vár, hanem egyszerűen arra, hogy mellette maradjunk.
Egy telefonhívás, egy kedves szó, néhány perc figyelem vagy egy csendben elmondott ima sokkal többet jelenthet, mint gondolnánk.
A Fájdalmas Szűzanya példáját követve ma mi is megpróbálhatunk úgy jelen lenni mások életében, hogy ne elforduljunk a fájdalmuktól, hanem szeretettel melléjük álljunk.
