A miniszterelnök-helyettesi posztot is betöltő Ruff Bálintot a kormányra kerülésekor nem érintette az összeférhetetlenségi szabály, mert a cégében eleve nem ügyvezető, hanem tulajdonos volt. Esete nem botrány, hanem tankönyvi illusztráció: a magyar jog pozíciókat tilt, vagyoni érdekeltséget nem. Az Európa Tanács korrupcióellenes testülete pontosan ezt kifogásolta már 2022-ben, a kormány júniusi átláthatósági csomagja pedig csak részben lép túl rajta. Körbenéztünk, hogy máshol megoldották-e – a válasz kiábrándítóbb, mint gondolnánk.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Amikor 2026 májusában megalakult az új kormány, a miniszterek sorra jelentették be, hogy lemondanak cégeik vezetéséről. Vitézy Dávid május 10-e óta nem ügyvezetője a Közlekedési Kutató Kft.-nek, Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter május 5. óta nem vezeti a saját orvosi kft.-jét, Ruszin-Szendi Romulusz, Tanács Zoltán és Gajdos László áprilisban váltak meg ügyvezetői posztjuktól. Magyar Péter lemondott az LLM Tanácsadó és Befektetési Zrt. vezérigazgatói tisztségéről, a helyét testvére, Magyar Márton vette át.
Egyvalakinek nem kellett tennie semmit. Az Economx összeállítása szerint Ruff Bálintot, a Miniszterelnökséget vezető minisztert, egyben miniszterelnök-helyettest nem érintette az összeférhetetlenség, mert tanácsadó cégének, az Invisible Hand Tanácsadó Kft.-nek eddig sem volt ügyvezetője, csupán a tulajdonosa. A céget a 444 beszámolója szerint 2013-ban alapította Forró Zoltánnal, Demszky Gábor egykori kabinetfőnökével; társa három évvel később kiszállt, azóta Ruff az egyedüli tulajdonos.
Ez nem botrány. Ennél érdekesebb: tankönyvi illusztráció arról, hogyan működik – pontosabban hol nem működik – a magyar összeférhetetlenségi szabályozás.
A hatályos szabály ugyanis egy listát tartalmaz. A kormány tagjai nem lehetnek gazdasági társaság vezető tisztségviselői, igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagjai, néhány kivételtől eltekintve másutt kereső tevékenységet sem folytathatnak, és nem tölthetnek be más állami vagy önkormányzati tisztséget. Évente részletes vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Amit a szabály nem mond ki: hogy a vagyoni érdekeltséggel bármit kezdeni kellene. Egy aláírási jogosultságot elvesz, az üzletrészhez hozzá sem nyúl.
A különbségtétel nem formai. Egy egyszemélyes tanácsadó cég tulajdonosa akkor is érdekelt a cég bevételeiben, ha az iratokat már más írja alá. Az ügyvezetői poszt elhagyása a nyilvántartásban látszik, a gazdasági érdek viszont ott marad, ahol volt.
A GRECO erről már 2022-ben írt
Az Európa Tanács korrupcióellenes szervezete, a GRECO ötödik értékelési körében vizsgálta a magyar legfelső szintű vezető tisztségviselőket: a miniszterelnököt, a minisztereket, a kormánybiztosokat, a politikai államtitkárokat, a politikai tanácsadókat és a miniszterelnöki megbízottakat. A jelentést 2022. június 17-én fogadták el, és 2023 júniusában hozták nyilvánosságra, magyar nyelven is elérhető a szervezet honlapján. Tizenöt ajánlást fogalmaz meg erre a körre.
A tizedik ajánlás szó szerint azt kéri, hogy az összeférhetetlenségi szabályrendszert terjesszék ki a döntéshozatali folyamatokra és a pénzügyi érdekekre, valamint hogy vezessenek be eseti, felmerüléskor érvényes bejelentési kötelezettséget azokra a helyzetekre, amikor a vezető magánérdeke és hivatali feladatköre összeütközésbe kerül. Az indoklásban a jelentéstevők aggasztónak nevezték, hogy a kormányzati igazgatásról szóló törvény néhány összeegyeztethetetlen feladatkör kiemelésével helytelenül leszűkíti az összeférhetetlenség fogalmát: a meghatározások nem térnek ki azokra a helyzetekre, amikor a magánérdek a közérdekkel ütközik, és sem a pénzügyi érdekeket, sem a döntéshozatali folyamatokat nem kezelik.
Máshogy fogalmazva: amit itt vakfoltnak nevezünk, azt az Európa Tanács szakértői négy éve hivatalos dokumentumban írták le.
A lista ezzel nem ér véget. A GRECO kérte etikai kódex elfogadását és közzétételét a legfelső szintű vezetők számára, kifejezetten kitérve az összeférhetetlenségre, az ajándékokra, a harmadik felekkel való kapcsolattartásra, a külső tevékenységekre, az állami hatóságokkal kötött szerződésekre és a hivatal elhagyása utáni korlátozásokra, hiteles felügyeleti és szankciós mechanizmussal. Kérte a forgóajtó-szabályok kidolgozását, a lobbistákkal való kapcsolattartás szabályozását, az ajándékok teljes körű bejelentési rendszerét, a vagyonnyilatkozatok elektronikus kitöltését, azok proaktív és tartalmi ellenőrzését, továbbá hogy a miniszterek és államtitkárok összes politikai és személyes tanácsadójának neve és feladatköre naprakészen szerepeljen a kormányzati honlapokon.
Ahogy a miniszterekre vonatkozó ajánlások teljesülnek-e, arról nincs nyilvános értékelés: a GRECO ötödik értékelési köréből Magyarországról nem jelent meg megfelelési jelentés. Az a vizsgálat, amelynek eredményét a szervezet 2026. szeptember 29-én tette közzé, a negyedik kört zárta, vagyis a képviselőkre, bírákra és ügyészekre vonatkozott. Eszerint Magyarország a tizennyolc ajánlásból tízet hajtott végre kielégítően, négy részben teljesült, négy végrehajtatlan maradt, és 2027-ben újabb beszámolót kell adni. A GRECO 2026 márciusában döntött arról is, hogy a jelentések összefoglalóját hat hónapon belül közzéteszi, hacsak az érintett tagállam nem engedélyezi addig a teljes szöveg publikálását – és hozzátette, hogy az összefoglaló nem helyettesíti a teljes jelentést. Magyarországról eddig csak összefoglaló jelent meg; hogy a teljes szöveg közzétételét az új kormány engedélyezi-e, nyitott kérdés.
Amit a júniusi csomag megold, és amit nem
A képet árnyalja, hogy a kormány maga is nekiment a problémának. A Görög Márta igazságügyi miniszter által 2026. június 9-én benyújtott korrupcióellenes és átláthatósági csomag – amely az uniós források feloldásához kapcsolódik – a hvg.hu és a Népszava ismertetése szerint kizárná a közbeszerzési eljárásokból azokat a szervezeteket, amelyek meghatározott közjogi tisztségviselők vagy azok hozzátartozói tulajdonában állnak. A felsorolásban ott van a köztársasági elnök, a házelnök, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, a jegybankelnök – és a kormány tagjai.
Ez az első pont, ahol a magyar jogban a tulajdon és nem a pozíció válik diszkvalifikáló tényezővé. Csakhogy szűken: nem általános összeférhetetlenségként, hanem egyetlen kapun, a közbeszerzésén. A hvg.hu külön kiemeli, hogy az országgyűlési képviselők nem szerepelnek a felsorolásban. A miniszter cége tehát kiesik a közbeszerzésekből, a képviselőé nem.
Jelentősen átalakul a vagyonnyilatkozati rendszer is. A Telex részletes ismertetője szerint a sávos rendszert felváltja a havi átlagos jövedelem feltüntetése minden állásnál, méghozzá a nyilatkozatot megelőző három év foglalkozásaira visszamenőleg; az ingatlanoknál a szerzés jogcíme és időpontja mellett az ellenértéket is be kell vallani; a közzététel elektronikus és kereshető lesz. A kötelezettség elmulasztása egy évig, a lényeges adat elhallgatása vagy valótlan feltüntetése két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Az ellenőrzés az Integritás Hatósághoz került, amely a hozzátartozók nyilatkozatait is vizsgálhatja, és akkor is eljárhat, ha a nyilatkozatot kezelő szervezet nem lép. Miniszterek és államtitkárok esetében a felmentést a miniszterelnöknél kezdeményezheti, és ha az tizenöt napon belül nem intézkedik, a Kúriához fordulhat. A 444 szerint az Integritás Hatóságról szóló törvénymódosítás augusztus 26-án lépett hatályba.
Mérlegre téve: a GRECO elektronikus nyilatkozatra és tartalmi ellenőrzésre vonatkozó ajánlásait a csomag lényegében teljesíti. A tizedik ajánlást – a pénzügyi érdekek beemelését az összeférhetetlenség fogalmába – nem; a közbeszerzési kizárás más eszköz, más hatókörrel. Miniszteri etikai kódexről, forgóajtó-szabályokról és lobbiszabályozásról a nyilvános ismertetések nem szólnak.
A Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós az ATV-ben alapvetően pozitívan értékelte a csomagot, mondván, tizennégy év után először mondhatja, hogy egy ilyen szabályozástól jobb lesz Magyarországon élni. Két kifogása volt. Az egyik a társadalmi egyeztetés elmaradása: a kormány este nyújtotta be a javaslatot, és napok alatt átmehet a parlamenten. A másik súlyosabb: a megerősített hatáskörű Integritás Hatóságot olyan vezető irányítja, aki ellen az ügyészség vádat emelt. Vagyis a rendszerszintű megoldásra hivatott intézmény maga is jogi bizonytalanságban van.
Nem magyar betegség
Kísértés volna ezt hazai lemaradásként elkönyvelni. A nemzetközi körkép azonban mást mutat.
A német szövetségi miniszteri törvény, a Bundesministergesetz 5. §-a szerint a kormány tagjai hivataluk mellett nem tölthetnek be más fizetett tisztséget, nem űzhetnek ipart vagy foglalkozást, és nem lehetnek nyereségérdekelt vállalkozás igazgatóságának, felügyelő- vagy igazgatótanácsának tagjai. Ugyanaz a pozíciólista, mint nálunk. Hogy ez kevés, azt Berlinben is látják: 2024 júniusában a Bundestag elé került egy törvényjavaslat a vállalati részesedések átláthatóságáról, amelynek indoklása megjegyzi, hogy a hatályos szakasz lényegében csak az alaptörvényi szabályt ismétli meg.
Ausztria egy lépéssel előrébb jár. Az összeférhetetlenségi és átláthatósági törvény szerint a kormány tagjai és az államtitkárok hivataluk alatt nem gyakorolhatnak kereseti célú foglalkozást, és be kell jelenteniük minden vezető tisztséget részvénytársaságban, kft.-ben, alapítványban vagy takarékpénztárban, továbbá minden olyan tevékenységet, amelyből vagyoni előny származik, a jövedelmeket kategóriákba sorolva. A bejelentéseket a Nemzeti Tanács összeférhetetlenségi bizottsága tárgyalja. Van az osztrák rendszerben egy elem, amely nálunk hiányzik: a rendkívüli vagyongyarapodásról jelentést kell tenni a Nemzeti Tanács elnökének, aki bármikor jelentést kérhet a Számvevőszék elnökétől. Ez a „honnan lett ez a vagyon?” kérdés intézményesítése – pontosan az, amit a magyar civil szervezetek évek óta kérnek.
A brit rendszerben a miniszteri érdekeltségek listáját egy független tanácsadó felügyeli, aki eseti ajánlásokat ad; a 2023-as listából kiderül, hogy tanácsai gyakran a vakalap felállítására vonatkoztak, ha a miniszter jelentős értékű pénzügyi érdekeltséggel bírt, különösen ha az látszólag összefüggött a tárcájával. Fontos azonban, hogy a Miniszteri Kódex maga nem tartalmaz konkrét rendelkezést a vakalapokról – nem jogi kötelezettségről, hanem tanácsadói gyakorlatról van szó. Valóban kemény szabályt csak Kanadában találni: ott a köztisztséget vállalóknak százhúsz napon belül vakalapba kell helyezniük az ellenőrzött vagyonelemeket.
A vakalapot mégsem érdemes csodaszerként kezelni. A Spotlight on Corruption 2023-as elemzése szerint a kedvezményezettek utasíthatják a vagyonkezelőt, hogy nagyjából a meglévő formájában tartsa meg a portfóliót – ami különösen családi vállalkozásban lévő részesedésnél jellemző –, a konstrukció pedig idővel átláthatósági fekete lyukká válik, mert a sok tranzakció után már senki nem látja, mi van benne. Egy egyszemélyes tanácsadó cég üzletrészét vakalapba helyezni ráadásul gyakorlatilag értelmetlen: nem tőzsdei portfólióról van szó, hanem egyetlen azonosítható vállalkozásról.
Az érem másik oldala pedig az, hogy a túl szigorú szabály elriaszt. A Globe and Mail beszámolója szerint a kanadai etikai biztos úgy foglalt állást, hogy Mark Carney-nak nem kell értékesítenie a vagyonát, és a képviselőknek is azt tanácsolta, ne kötelezzék eladásra a minisztereket, mert az elveheti az emberek kedvét a közhivatal vállalásától. Ez az a szempont, amelyet egy keresztény szemléletű lapnak illik komolyan vennie: a közéleti szolgálat ára nem lehet az egzisztencia felszámolása. Az OECD 2003-as iránymutatása épp ezért ismeri el a vakalapot olyan eszközként, amellyel a politikus egyensúlyozhat a hivatal felelőssége és a magánérdekeltségei között anélkül, hogy meg kellene válnia azoktól.
Az uniós szint sem áll jobban. A biztosokra vonatkozó magatartási kódexet a Bizottság 1999-ben vezette be, a hatályos változat 2018. február 1-jén lépett életbe. A magyar szabálynál lényegesen tágabb: nyilatkozni kell az elmúlt tíz évben betöltött pozíciókról és minden olyan pénzügyi vagy egyéb érdekeltségről és vagyonról, amely összeférhetetlenséget okozhat, méghozzá a házastárs vagy élettárs és a kiskorú gyermekek érdekeltségeire kiterjedően. A kritika viszont kemény: egy európai parlamenti írásbeli kérdés megfogalmazása szerint a nyilatkozatok a jelöltek jóindulatán múlnak, hiszen maguk ítélik meg, mi minősül összeférhetetlenségnek, a Jogi Bizottságnak pedig nincs vizsgálati felhatalmazása, önbevallásokra támaszkodik. A nyolc uniós intézmény által 2024 májusában elfogadott Intézményközi Etikai Testület felállítását pedig – az Euronews 2025 májusi híre szerint – maga az Európai Parlament akasztotta meg.
A régióból a román megoldás a legtanulságosabb. A Világbank elemzése szerint 2007 óta egy független közigazgatási ügynökség, a Nemzeti Integritási Ügynökség működteti a rendszert, amely nemcsak a vagyonnyilatkozatokat kezeli, hanem a megmagyarázatlan vagyongyarapodás, az összeférhetetlenség és az összeegyeztethetetlenség feltárására épül. A figyelmeztetés ugyanonnan jön: mintegy háromszázezer közhivatalnok nyújt be nyilatkozatot, és ekkora mennyiség mellett az ügynökség jórészt csak az integritási incidensek azonosítására tud koncentrálni. A magyar Integritás Hatóságnál tehát nem az a kérdés, megkapja-e a jogosítványt, hanem hogy lesz-e kapacitása élni vele.
Vissza a kiindulóponthoz
Ruff Bálint esete azért jó illusztráció, mert semmi szabálytalan nincs benne. A kormányváltás előtti három évben az önkormányzati szférában dolgozott tanácsadóként – Józsefvárosban és Szegeden –, miközben a cégéből osztalékot vett ki; a Magyar Nemzet birtokába került, 2024. október 10-i keltezésű szerződés a józsefvárosi díjazását havi bruttó 762 ezer forintra emelte. Pályája a 2006–2007-es Miniszterelnöki Hivataltól Fodor Gábor kabinetfőnöki posztján, az MSZP-frakción és Botka László főtanácsadói székén át vezetett a mai miniszterelnök-helyettesi tisztségig.
A 2026 júniusában közzétett vagyonnyilatkozata négy ingatlant, 1,8 millió forintnyi OTP-részvényt és 7,3 millió forint bankszámlapénzt tüntet fel, a védett műalkotások között egy 2010-ben örökölt nemesi oklevelet, továbbá egy négyezer kötetes könyvtárat. 2021-ben öröklés útján résztulajdonos lett egy II. kerületi, 437 négyzetméteres lakóingatlanban, amelynek tulajdoni hányadára saját közlése szerint végrehajtási jog van bejegyezve. Adóstárs egy 9,3 millió forintos babaváró kölcsönben, és magánszemélyeknek 35 millió forinttal tartozik.
Ez utóbbi az a tétel, amely a jelenlegi szabályok mellett is kérdéseket vet fel. Egy olyan kormánytagnál, akihez a Védelmi Igazgatási Hivatal és a Nemzeti Információs Központ irányítása is tartozik, nem magánéleti kíváncsiskodás, hanem összeférhetetlenségi szempont, hogy kik a magánhitelezői. A hatályos vagyonnyilatkozati rendszer erre nem kérdez rá – ahogy arra sem, hogy a tulajdonában álló cég kap-e megbízást állami vagy önkormányzati szervtől.
A történet tanulsága tehát nem egy emberről szól. Hanem arról, hogy Európa jogrendszereinek egész generációja a pozíciók tiltására épült, miközben a valódi kérdés az érdekeltség. Németország 2024-ben, az uniós intézmények 2024–25-ben, a GRECO 2022 óta próbál kilépni ebből a keretből, és mindegyik elakadt valahol. Magyarország ebben a mezőnyben most lép előre – de éppen azt a lépést nem teszi meg, amelyet sehol nem sikerült megtenni.
Amíg nem teszi meg, addig marad a helyzet, amelyben egy miniszternek azért nem kell semmiről lemondania, mert nem volt mit.
