Főszerkesztő
A Hetediknap alapítója és főszerkesztője.
69 cikk
69 éve indult a Szputnyik–1 – ekkor kezdődött az űrkorszak
Hatvankilenc évvel ezelőtt ezen a napon a Szovjetunió fellőtt egy mindössze 58 centiméter átmérőjű fémből készült gömböt. Nem vitt embert, nem készített látványos felvételeket, és mai szemmel szinte primitív szerkezetnek tűnik. Mégis elég volt néhány monoton rádiójel ahhoz, hogy Amerika megdöbbenjen, kezdetét vegye az űrverseny, és néhány év alatt teljesen átalakuljon a technológiai és katonai gondolkodás.
FőszerkesztőMegtört a stagnálás, a fellendülés még várat magára
A magyar gazdaság idén már növekedhet, a fogyasztás erősödik, az export is magára találhat, ám a kedvezőbb makrogazdasági számok és a családok hétköznapi tapasztalata között még mindig van távolság. A valódi fordulat ugyanis nem akkor következik be, amikor egy grafikon felfelé indul, hanem amikor a hónap végén is több marad a pénztárcában.
FőszerkesztőTemplombezárások és zarándoklatboom – mi magyarázza az ellentmondást?
Évtizedek óta a kereszténység visszaszorulásáról beszélünk Európában, és erre bőven vannak adataink. Közben azonban történik valami, ami nehezebben fér bele ebbe az egyszerű történetbe: fiatalok keresztelkednek meg, hosszú zarándoklatokra indulnak, és olyan válaszokat keresnek az Egyházban, amelyekről sokáig azt hittük, már senkit nem érdekelnek.
FőszerkesztőMi történik velünk, ha már semmit nem kell megjegyeznünk?
Volt idő, amikor fejből tudtuk a család telefonszámait. Emlékeztünk arra, merre kell menni, mert egyszer már végigjártuk az utat, és ha valamit nem tudtunk, elővettünk egy könyvet, megkérdeztünk valakit, vagy egyszerűen eltöprengtünk rajta.
FőszerkesztőForrong a világ – Veszélyesen fogy a távolság a nagyhatalmak között
Kalinyingrád, Hormuz, Tajvan, Dél-kínai-tenger. Más válságok, más tét, de ugyanaz a veszély: egyre kevesebb a hibázásra maradó tér. Megnéztük, miért forrong egyszerre ennyi ponton a világ.
Főszerkesztő1956 októberének első napjai: még senki sem tudta, hogy három hét múlva kitör a forradalom
Hetven évvel ezelőtt, 1956 októberének első napjaiban Magyarország még a megszokott hétköznapjait élte. Az emberek dolgozni jártak, a gyerekek iskolába indultak, az újságok megjelentek, és a kommunista párt továbbra is kezében tartotta a hatalmat. A felszín alatt azonban egyre erősebb elégedetlenség gyűlt. Néhány nappal később Rajk László újratemetése már tömegeket vitt az utcára, október 23-án pedig kitört a forradalom. De milyen volt az az ország, amely még nem tudta, hogy hamarosan történelmet ír?
FőszerkesztőMit mondunk a gyerekeknek, amikor elviszik az apjukat?
Lehet beszélni milliárdokról, támogatási döntésekről, gyanúról és büntetőeljárásról, de van ennek a történetnek egy része, amely nem fér bele sem az ügyészségi közleményekbe, sem a parlamenti vitákba: egy család, amelynek egyik napról a másikra azzal kellett szembenéznie, hogy apa talán nem megy haza.
FőszerkesztőA hatalom nem tesz senkit naggyá, és a félelem sem jelent tiszteletet
A gőgös ember gyakran akkor érzi magát a legyőzhetetlenebbnek, amikor már elkezdődött a bukása. Még körülötte állnak a bólogatók, még engedelmeskednek neki, még azt hiszi, hogy a hatalom egyet jelent a tekintéllyel, és a félelem a tisztelettel. Pedig a legnagyobb veszteség nem akkor éri, amikor elveszíti a pozícióját, hanem amikor már senki sem meri elmondani neki az igazságot. A Biblia évezredekkel ezelőtt figyelmeztetett erre: a romlást kevélység előzi meg. Csak van, aki már zuhan, és még mindig azt hiszi, hogy repül.
FőszerkesztőNVVH-Premier: Néggyel indít Unger Anna, és még el sem kezdődött a főműsor!
Legördült a függöny, kinyíltak az első dossziék: vízumüzletek, önkormányzati örökbérletek, egy miniszter milliárdos előnyei és a Szuverenitásvédelmi Hivatal méregdrága rendezvényei kapták az első reflektorfényt. Unger Anna bedobta a hálót – most kiderül, hogy kasszasiker lesz az elszámoltatás, vagy elmarad a várva várt dráma.
FőszerkesztőA káröröm kényelme
Már nem elég, hogy a másik veszítsen: lehetőleg szenvedjen is, mi pedig végignézhessük. De milyen országot hagyunk a gyerekeinkre, ha a politikai siker mércéje az lesz, hány honfitársunk életét sikerült tönkretenni?
FőszerkesztőHáborúk, káosz, félelem – tényleg az utolsó idők jeleit látjuk?
A háborúk, a természeti katasztrófák, a társadalmi bizonytalanság és a technológiai változások együtt egyre több emberben keltik azt az érzést, hogy valami alapvetően megváltozott körülöttünk. De valóban az utolsó idők jeleit látjuk, vagy csak minden eddiginél több válságról szerzünk tudomást egyszerre?
FőszerkesztőMiért beszél hirtelen fél Európa orosz támadásról? – Nem a tankoktól félnek leginkább
Miért beszél hirtelen fél Európa orosz támadásról? – Nem a tankoktól félnek leginkább
Főszerkesztő„Bilincs, bilincs, rács, rács” – mikor lesz az igazságvágyból bosszúvágy?
A „bilincs, bilincs, rács, rács” nem egyszerű kampánymondat, hanem egy felhalmozódott társadalmi indulat rövidített nyelve, amelyben az igazság iránti vágy, a megalázottság és a látványos büntetés igénye egyszerre jelenik meg. De hol válik az elszámoltatás bosszúvá?
FőszerkesztőTrump, Hszi és a kérdés, amelyet a diplomácia elkerül
A csúcstalálkozók a stabilitást ünneplik. A keresztény értelem azt kérdezi: marad-e az ember személy, vagy már csak tétel.
FőszerkesztőElpárologtatjuk a vizünket a mesterséges intelligenciáért?
Miközben egyre több munkát bízunk mesterséges intelligenciára, ritkán beszélünk arról, mi történik a képernyő másik oldalán. Pedig az AI mögött hatalmas adatközpontok dolgoznak, amelyeknek áram kell, hűtés kell, víz kell – méghozzá egyre több. Európa most már címkével mérné, mennyire falánk egy-egy ilyen létesítmény.
Főszerkesztő55 milliárd forintnyi tao elszámolását kifogásolta az állam – mégsem kértek visszafizetést az MLSZ-től
Több mint 55 milliárd forintnyi közpénz felhasználásának és elszámolásának szabályszerűségét vitatta a sportállamtitkárság a Magyar Labdarúgó Szövetségnél, ám az ügyben nem született visszafizetésre kötelező döntés. Az MLSZ megalapozatlannak és szakmailag hibásnak tartja a megállapításokat. Az ügy különös súlyát az adja, hogy a szövetség 2014 óta indított tao-programjai közül tizenegy ellenőrzése máig nyitott kérdés.
FőszerkesztőAmikor a parlamenti vita személyes műsorrá válik
Volt miről beszélni hétfőn a parlamentben: közvagyonról, több ezermilliárdos koncessziókról, energetikai kérdésekről, Ukrajnáról, az állam működéséről. Magyar Péter miniszterelnöki felszólalása azonban újra és újra elhagyta ezt a terepet, és a politikai érvek közé képviselők olvasmányai, személyes minősítések, templomba járás, „kéretlen prókátorok” és újságírókra ragasztott címkék kerültek.
FőszerkesztőMi a nagyobb hír Németországban: az AfD előretörése vagy a CDU kiesése?
Berlinben a Die Linke lett az első, Mecklenburg–Elő-Pomerániában az AfD. Friedrich Merz CDU-ja az egyik helyen közel tíz pontot vesztett, a másikon kiesett a landtagból. Elsőre két külön választás. Közelebbről ugyanaz a folyamat: egyre több német a hagyományos kormánypártokon kívül keres választ.
FőszerkesztőBízz benne — és Istenben
A hitet átadhatjuk, megmutathatjuk, megélhetjük előttük, de helyettük nem hihetünk. És eljön az a pont, amikor a szülő feladata már nem az, hogy visszaterelje a gyermekét oda, ahonnan eltávolodott, hanem hogy bízzon benne – és Istenben.
FőszerkesztőA végén már te kérsz bocsánatot – így fordítja ellened a konfliktust egy toxikus kapcsolat
Nem ordítani mentél oda, nem veszekedést akartál, és talán még arra is ügyeltél, hogyan fogalmazol. Mindössze elmondtad, hogy valami fájt. Fél órával később azonban már te magyarázkodsz, te bizonygatod, hogy nem akartad megbántani, és végül te kérsz bocsánatot. Az eredeti sérelmed pedig valahol menet közben egyszerűen eltűnt.
FőszerkesztőOrbán kötcsei beszéde: mi lett a repülőrajttal?
Orbán Viktor Kötcsén kimondta, hogy a Fidesz nem találta meg a választ arra, hogyan lehet gazdasági növekedés nélkül, romló életkörülmények között választást nyerni. Érdekes ezt most hallani attól a politikustól, akitől nem is olyan régen még repülőrajtról, fantasztikus évről és közel négyszázalékos növekedésről hallottunk. Schiffer András pedig már a kampány hajrájában arról beszélt, hogy annak, aki le akarja győzni a Fideszt, nem a díszletekről, hanem a gazdaság, a társadalom és a közszolgáltatások állapotáról kell beszélnie. Öt hónappal a vereség után ugyanez a felismerés mintha Kötcsére is megérkezett volna.
Főszerkesztő