Egy eddig ismeretlen amőbafajt fedeztek fel Kaliforniában, amely minden korábban ismert összetett élőlénynél jobban tűri a forróságot. Az Incendiamoeba cascadensis akár 64 Celsius-fokon is aktív marad, és 70 fokos hőhatás után is képes regenerálódni. A felfedezés új kérdéseket vet fel arról, meddig terjedhet az összetett élet tűrőképessége.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A kaliforniai Lassen Volcanic Nemzeti Park egyik forró vizű területén különleges mikroorganizmust találtak kutatók. Az újonnan azonosított amőbafaj, az Incendiamoeba cascadensis olyan hőmérsékletet képes elviselni, amely eddig elképzelhetetlennek számított a bonyolult sejtfelépítésű élőlények esetében – írja a Reuters.
A kutatók szerint az amőba 63 Celsius-fokon még osztódni is képes, 64 fokon pedig továbbra is aktívan mozog, táplálékot keres és felfedezi környezetét. Amikor 70 Celsius-fokos hőnek tették ki, majd visszahelyezték alacsonyabb hőmérsékletre, képes volt helyreállni.
Ez új rekordot jelent az úgynevezett eukarióta élőlények között. Ebbe a csoportba tartoznak az állatok, a növények, a gombák és számos egysejtű szervezet is. Sejtjeikben elkülönült sejtmag és más belső sejtszervecskék találhatók, ezért összetettebb életformáknak számítanak, mint például a baktériumok.
Beryl Rappaport, a Syracuse Egyetem biológusa szerint az eredmények felülírják azt, amit eddig az összetett élet hőtűrésének felső határáról gondoltak. A faj neve is erre utal: jelentése nagyjából „a Kaszkádok tűzamőbája”.
Ragadozóként uralja forró élőhelyét
Az amőbát a Lassen park egyik semleges kémhatású termálvizében fedezték fel. Ebben a szélsőséges környezetben a mikroszkopikus élőlény csúcsragadozónak számít: hőkedvelő baktériumokkal táplálkozik.
Rendkívüli hőtűrése jelentős előnyt ad neki. Kevés más élőlény képes megmaradni ezen a hőmérsékleten, így szinte nincs versenytársa a táplálékért, és olyan ragadozókat sem találtak itt, amelyek amőbákkal táplálkoznának.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy magas hőmérsékleten az amőba megváltoztatja alakját, védő külső réteget alakít ki, miközben fokozódik a DNS-javításhoz és a sejten belüli anyagszállításhoz kapcsolódó gének működése.
A felfedezés azért is jelentős, mert újraértelmezheti, milyen szélsőséges körülmények között maradhat fenn összetett élet.
A kutatók szerint ez nemcsak az evolúció megértésében fontos, hanem abban is, hogy hol érdemes élet után kutatni a Földön – és akár azon kívül is.
