A magyar cselgáncsválogatott szövetségi kapitánya szerint önmagában az elvégzett munka sem elég, ha a versenyzőből hiányzik a hit, a vagányság és az a belső tűz, amely a döntő pillanatban átviszi a falon. Bor Barna a bakui világbajnokság után keményen, de meglehetősen pontosan beszélt arról is, hogy nem lehet örökké a következő versenyre várni, miközben ugyanazok a kifogások maradnak.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Két pontszerző helyezéssel zárta a magyar válogatott a bakui cselgáncs-világbajnokságot: Kriza Anna ötödik, Gyertyás Róza hetedik lett, miközben a nyolc magyar férfi versenyző összesen négy mérkőzést tudott megnyerni. Bor Barna szövetségi kapitány előzetesen két helyezést várt a csapattól, vagyis a számszerű cél teljesült, az összkép azonban korántsem adott okot maradéktalan elégedettségre.
A kapitány különösen a női szakág teljesítményét emelte ki, amely szerinte jelenleg néhány klub – köztük Paks, a Honvéd és Cegléd – erős szakmai munkájára támaszkodik. A férfiaknál ugyanakkor jóval nagyobb hiányérzete maradt, és nem pusztán technikai vagy fizikális problémákról beszélt.
Bor Barna szerint több magyar versenyzőnél éppen az a belső meggyőződés hiányzik, amely nélkül a legjobb felkészülés sem ér sokat. Úgy fogalmazott: már abból látja egy sportolón, milyen állapotban van, ahogyan a verseny napján a szemébe néz. Akiben ott van a tűz, az képes „a falon is átmenni”, többeknél azonban ezt a tüzet hiányolja.
A diagnózisa egyszerű, de kemény: önbizalom nélkül nem lehet a világ élmezőnyében versenyezni.
Nem elegendő becsülettel végigcsinálni az edzéseket, ha a tatamira lépve a versenyző már maga sem hiszi el, hogy képes győzni. A kapitány szerint vagányan, keményen és valódi győzelmi szándékkal kell odaállni az ellenféllel szemben.
A sportpszichológus segíthet, de Bor Barna szerint ennél mélyebbre kell ásni. Minden versenyzőnek meg kell találnia, miben hisz. Ha a munkában, akkor dolgozzon még többet; ha azonban maga sem tudja, mi ad neki kapaszkodót, akkor változtatnia kell, mert valószínűleg rossz úton jár.
A kapitány egyik legerősebb mondata éppen erről szólt:
„Nem lehet mindig a »legközelebbre« várni és kifogásokat keresni.”
Bor Barna azt sem kerülte meg, hogy a felkészülés minősége között jelentős különbségek vannak. Mint mondta, akad olyan versenyző, akinek az edzőtábori munkája gyakorlatilag nulla, és ha a nullát bármennyivel megszorozzuk, az eredmény akkor is nulla marad. Mások viszont becsülettel dolgoznak, mégsem tudják versenyhelyzetben eredményre váltani az elvégzett munkát – náluk ismét az önbizalom kérdéséhez jutott vissza.
A bakui világbajnokság egyik legnagyobb magyar pozitívuma Kriza Anna szereplése volt. Bor Barna szerint a fiatal judós fantasztikus teljesítményt nyújtott, világklasszisokat győzött le, és nagyon közel került a bronzéremhez. A kapitány úgy látja, Krizára már a felnőttmezőnyben is komolyan lehet építeni, és Los Angelesnek, vagyis a 2028-as olimpiának kell előtte lebegnie célként. Gyertyás Róza stabil pontszerző teljesítményét és Pupp Réka munkáját ugyancsak méltatta.
A férfiaknál viszont név szerint is megfogalmazta a problémákat. Pongrácz Bencéről azt mondta, több van benne, de jobban kell hajtania, mert fogy az idő az olimpiai kvalifikációig. Gábor Áron esetében biztatóbbnak látja az irányt, Szabó Áronnál azonban kevésnek tartja a felkészülést, miközben szerinte a versenyző hite is megingott. Nerpel Gergelynél az állóképesség, Sáfrány Péternél pedig a korábbi sérülésekből fakadó bizonytalanság jelent problémát.
Talán mégis akkor beszélt a legérdekesebben Bor Barna, amikor arról kérdezték, mit mond azoknak a versenyzőknek, akik dolgoznak, mégsem jön az eredmény.
A kapitány szerint ilyenkor mindenekelőtt meg kell találni valamit, amiben valóban hinni tudnak. Akár a munkát, akár a hitet, akár más belső kapaszkodót.
„Járjanak el templomba, vagy csináljanak bármit, ami segít” – fogalmazott, hozzátéve, hogy neki judósként a munka jelentette ezt a biztos pontot, és mestere, Hangyási László is erre tanította.
A magyar válogatott előtt közben nincs sok idő a hosszú elemzésre. A program szerint Abu-Dzabiban Grand Slam-, Zágrábban Grand Prix-verseny következik, majd év végén Tádzsikisztánban rendezik a Mesterek tornáját. November elején pedig csapat Európa-bajnokság vár a magyarokra, ahová Bor Barna fiatal keretet tervez vinni, lehetőséget adva azoknak is, akik eddig kevés nemzetközi rutint szerezhettek.
A bakui világbajnokság tehát számszerűen hozta azt, amit a kapitány előzetesen várt, Bor Barna mondataiból azonban világosan kiderül, hogy számára ennél jóval nagyobb a tét. Nem egyszerűen újabb helyezések kellenek, hanem olyan versenyzők, akik nemcsak elvégzik a munkát, hanem el is hiszik, hogy győzhetnek.
Mert a világ élmezőnyében egy ponton túl már nem lehet mindig a következő versenyre, a következő lehetőségre vagy a következő kifogásra várni.
Forrás: Nemzeti Sport, Judoinfo
