Brazíliában egyre nagyobb aggodalmat kelt Flavio Bolsonaro esetleges választási győzelme. A politikus korlátozná az őslakos területek védelmét, megkönnyítené a bányászatot, és ösztönözné a kőolaj-, valamint a földgázkitermelést. Környezetvédők attól tartanak, hogy az október 25-i elnökválasztás után ismét felgyorsulhat az Amazonas pusztítása.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Fokozódik a feszültség Brazíliában az elnökválasztás második fordulója előtt. A Le Monde október 18-i beszámolója szerint az október 4-i első fordulóban Flavio Bolsonaro a szavazatok 47 százalékát szerezte meg, míg Luiz Inácio Lula da Silva jelenlegi elnök 45 százalékot kapott.
Az eredmény után az Amazonas térségében megszaporodtak az őslakos földek elfoglalásával kapcsolatos fenyegetések. Az El Niño okozta szárazság miatt súlyosbodó erdőtüzek egy részénél szándékos gyújtogatást gyanítanak.
A Le Monde szerint Bolsonaro ugyan azt ígéri, hogy 2029-re megszünteti az illegális erdőirtást, programja azonban a környezetvédelmi hatóságok szerepének gyengítését is tartalmazza.
Több bányászatot és olajkitermelést akar
Flavio Bolsonaro korlátozná az új őslakos területek hivatalos kijelölését, egyszerűsítené a gazdasági beruházások környezetvédelmi engedélyezését, valamint ösztönözné a növényvédő szerek gyártását.
A Le Monde beszámolója szerint a politikus a bányászat, a kőolaj- és földgázkitermelés bővítését is támogatja, beleértve a jelentős vízigényű és környezetterhelő hidraulikus rétegrepesztést.
Programjában az olcsó és biztonságos energiaellátást hangsúlyozza, ugyanakkor sem a globális felmelegedést, sem a párizsi klímaegyezményt nem említi.
Jelentős eredményeket értek el az erdőirtás visszaszorításában
Marina Silva volt brazil környezetvédelmi miniszter a Le Monde-nak arról beszélt, hogy Bolsonaro esetleges elnöksége súlyos következményekkel járhat az Amazonas számára.
A műholdas adatok szerint Lula kormányzása alatt az éves erdőirtás mértéke 2022 és 2026 között 11 594 négyzetkilométerről 3335 négyzetkilométerre csökkent, ami 71 százalékos visszaesést jelent.
A helyzetet azonban a parlamenti erőviszonyok változása is befolyásolhatja. Bolsonaro Liberális Pártja az októberi választásokon 99-ről 121-re növelte képviselőinek, 15-ről 28-ra pedig szenátorainak számát.
A Le Monde által megszólaltatott szakértők szerint az új többségi viszonyok megkönnyíthetik az őslakos földekre és a természetvédelmi területekre vonatkozó szabályok módosítását.
Marina Silva attól is tart, hogy egy Bolsonaro-kormány közelebb kerülne Donald Trump amerikai elnök klímapolitikai álláspontjához, és veszélybe kerülhetne Brazília nemzetközi környezetvédelmi szerepe.
Az október 25-i választás így nemcsak Brazília gazdasági és politikai jövője, hanem az Amazonas védelme szempontjából is jelentős következményekkel járhat.
Forrás: Le Monde International
