Az Északi-sarkvidék egyre fontosabb szerepet kap a világpolitikában. Tizenkét európai ország arra kérte az Európai Uniót, hogy erősítse meg jelenlétét a térségben.

A kérés egy Finnországban tartott sarkvidéki csúcstalálkozó után született.

Az esemény súlyát jelzi, hogy több magas rangú európai vezető is részt vett rajta, köztük Friedrich Merz német kancellár, Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter.

Az európai országok attól tartanak, hogy Oroszország és Kína egyre nagyobb befolyást szerezhet a régióban.

Oroszország az elmúlt években látványosan növelte katonai jelenlétét az Északi-sarkvidéken. Új katonai létesítményeket hozott létre, parancsnoki központokat állított fel, és új fegyverrendszereket is tesztel.

Kína elsősorban gazdasági okokból érdeklődik a térség iránt. Az Északi-sarkvidéken jelentős nyersanyag- és energiaforrások találhatók, és az olvadó jég miatt új hajózási útvonalak is megnyílhatnak. Ezek Európa és Ázsia között lerövidíthetik a szállítási időt.

Az EU külügyi főképviselője, Kaja Kallas szerint Európának ébernek kell maradnia. Brüsszel ezért októberben új sarkvidéki stratégiát mutat be, amelyben a biztonság a korábbinál nagyobb szerepet kap.

A térség jelentőségét Grönland helyzete is növeli. Donald Trump többször kijelentette, hogy az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szempontból fontosnak tartaná a sziget ellenőrzését. Dánia és az Európai Unió azonban ezt egyértelműen elutasítja.

Brüsszel közben igyekszik erősíteni kapcsolatát Grönlanddal. Ursula von der Leyen nemrég a szigetre látogatott, ahol mintegy 200 millió euró értékű partnerségi beruházást jelentett be.

Az Egyesült Államoknak ma is van katonai bázisa Grönlandon. A Pituffik Space Base rakéták észlelésével, rakétavédelemmel és űrmegfigyeléssel foglalkozik.