Egy friss hazai elemzés szerint Magyarországon a klímaváltozás több hatása már most súlyosabb annál, mint amit a hazai éghajlati modellek előre jeleztek. A hőség, a fogyatkozó talajvíz és az egyre szélsőségesebb időjárás nemcsak a mezőgazdaságot, hanem az egészségünket, az energiaellátást és a mindennapi megélhetést is veszélyezteti. De mire kell felkészülnünk a következő tíz évben?
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A Portfolio október 20-án közölt, Feiler József és Nemes Csaba által jegyzett véleménycikke egy új klímakockázati elemzést ismertet.
A kutatás szerint négy fontos területen a mért adatok kedvezőtlenebbek a hazai klímamodellek eredményeinél: a felmelegedés ütemében, a 30 fokos napok számában, a tavaszi fagyok alakulásában és a levegő párolgásigényében.
A szakértők szerint ezért a jövőre vonatkozó tervezésnél már nem elegendő kizárólag a modellekre támaszkodni.
A kiindulópontot legalább a ténylegesen megfigyelt éghajlati állapotnak kell jelentenie.
Egyre melegebb és szárazabb Magyarország
A Kárpát-medence a globális átlagnál gyorsabban melegszik. A közölt adatok szerint 2026 nyarán az átlagos csapadékmennyiség mindössze 36 százaléka hullott le Magyarországon.
Ez volt 1901 óta a legszárazabb és a második legmelegebb nyár.
Különösen aggasztó a vízkészletek helyzete. A Dunától keletre található megfigyelőkutak 98 százalékában süllyed a talajvízszint. Országosan 2026 augusztusában a kutak 79 százaléka saját mérési történetének legalacsonyabb vízszintjét mutatta.
Mindeközben a mélyebb, ivóvízellátás szempontjából fontos rétegvizek szintje is csökkent. A pontos okok azonban még tisztázásra várnak.
Az egészségünket és a megélhetésünket is érinti
A hőség különösen az idősekre jelent veszélyt. Az elemzés szerint 2024-ben mintegy 2300 haláleset volt a magas hőmérsékletnek tulajdonítható, miközben a hivatalos statisztikák mindössze 27 esetben nevezték meg közvetlen halálokként a hőséget.
A mezőgazdaságban is súlyos következmények láthatók. Békés megyében a kukorica hektáronkénti termésátlaga a 2010–2019-es 6,7 tonnáról 2026-ra az előzetes adatok szerint 1,4 tonnára esett.
Az energiaellátás sem független a változásoktól: a Duna rendkívül alacsony vízhozama és a hűtővíz hőmérsékleti korlátai miatt 2026 nyarán a Paksi Atomerőmű teljesítményét is jelentősen korlátozni kellett.
Mit hozhat a következő tíz év?
A tanulmány szerint a következő évtizedben a tartós melegedés, a vízkészletek további csökkenése és az egymást erősítő időjárási szélsőségek jelentik a legnagyobb veszélyt.
A szakértők a csapadék tájban tartását, a vízhasználat pontosabb mérését, a mezőgazdaság alkalmazkodását és a hőség elleni egészségvédelmi intézkedéseket sürgetik.
A hosszabb távú tervezésnél 2050-ig legalább 2 Celsius-fokos globális felmelegedéssel számolnának.
Forrás: Portfolio
