Az aszályról hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mint egy időjárási eseményről: hetekig vagy hónapokig nincs elegendő eső, kiszárad a talaj, megsínylik a növények, majd a csapadék visszatérésével lassan minden rendeződik. Egy 2026-ban megjelent kutatás azonban ennél jóval összetettebb képet mutat.

A kutatók 5538 brazil település 2004 és 2021 közötti adatait elemezték, és arra jutottak, hogy a szárazság gazdasági következményei nem feltétlenül érnek véget az időjárási helyzet javulásával. Az aszály a települések gazdasági teljesítményében és a hivatalos foglalkoztatásban is tartós visszaeséssel járt együtt.

A brazil eredmények természetesen nem ültethetők át egy az egyben Magyarországra. Arra azonban rávilágítanak, hogy az aszályt nem pusztán mezőgazdasági vagy meteorológiai problémaként érdemes kezelni: gazdasági hatásai hosszabb időn keresztül továbbgyűrűzhetnek.

Az idei magyar nyár megmutatta, milyen súlyos lehet a szárazság

Magyarországon mindez különösen aktuális. A HungaroMet szeptemberben közzétett éghajlati értékelése alapján 2026 nyara 1901 óta a legszárazabb és a második legmelegebb nyár volt.

Az országos nyári középhőmérséklet 23,4 Celsius-fok volt, ami 2,6 fokkal haladta meg az 1991–2020 közötti éghajlati normált. A három nyári hónapban országos átlagban mindössze 74,1 milliméter csapadék hullott, ami a megszokott mennyiség mindössze 36 százalékának felel meg.

A rendkívüli hőség sem segített. Két hosszú hőhullám alakult ki, az egyik során Szécsényben 42 Celsius-fokot mértek, amivel megdőlt az országos abszolút melegrekord.

A következmények pedig messze túlmutattak azon, hogy kiszáradt a fű vagy nehezebben viseltük a nyári meleget. A HungaroMet összegzése alapján a szárazság és a hőség komoly mezőgazdasági károkat okozott, rendkívül alacsony vízállások alakultak ki a folyókon és a Velencei-tónál, helyenként az ivóvízellátás is veszélybe került, és az energetikai hálózat működését ugyancsak korlátozta a helyzet. Emellett szabadtéri tüzek ezrei alakultak ki.

Szeptemberben sem érkezett meg a megoldást jelentő eső

Az ősz első hónapja egyelőre nem hozott gyökeres változást. A HungaroMet szeptember 21-i agrometeorológiai elemzése alapján az országos helyzet rendezéséhez szükséges csapadék továbbra sem érkezett meg.

Augusztus utolsó harmada óta az Alföld jelentős részén mindössze 5–15 milliméter eső hullott, északkeleten és a Tisza-tó környékén pedig több helyen még 5 millimétert sem mértek.

Országosan 35–70 milliméter közötti csapadékhiány alakult ki, a megelőző 90 nap csapadékmennyisége pedig jellemzően 120–170 milliméterrel maradt el a sokéves átlagtól.

Ez azért különösen fontos, mert néhány kiadósabb eső önmagában még nem feltétlenül tölti vissza a talaj mélyebb rétegeinek vízkészletét. A mezőgazdaság számára pedig nemcsak az számít, hogy egy adott héten esik-e, hanem az is, milyen állapotban van a talaj a következő növénykultúrák vetésekor és fejlődésekor.

Több mint 750 ezer hektárról jelentettek károkat

Az idei szárazság gazdasági következményei már most láthatók. A kormány augusztusi tájékoztatása alapján július végéig több mint 750 ezer hektárra érkezett elemi kárbejelentés, ami kétszerese volt az egy évvel korábbi, azonos időszakban regisztrált területnek. A minisztérium akkori értékelése alapján az idei mezőgazdasági károk meghaladhatják a 2022-es történelmi aszályév veszteségeit.

Szeptemberben országos aszályhelyzetet is kihirdettek. A tárca közlése alapján a tartós hőség és vízhiány következtében Magyarország teljes területén mezőgazdasági aszály alakult ki, amely a termesztett növényeket és a természetes növényzetet egyaránt jelentős stressznek tette ki.

A gazdálkodók helyzetének enyhítésére szeptemberben előrehozott támogatási program indult. A kormány tájékoztatása alapján augusztus és október között mintegy 106 milliárd forintnyi forrást biztosítanak 150 ezer gazdálkodónak, emellett uniós válságforrásokat is igénybe vesznek.

Miért fizethetjük meg később is az aszály árát?

A mezőgazdaságban elszenvedett kár nem marad feltétlenül a termőföldön. Ha egy gazdaság kevesebb kukoricát, napraforgót, gyümölcsöt vagy takarmányt tud előállítani, annak további gazdasági következményei lehetnek.

A kisebb termés visszafoghatja a gazdaság bevételét, miközben a termelő számos költsége változatlan marad. Az állattenyésztésben a takarmány mennyisége és ára jelenthet problémát, a növénytermesztésben pedig a következő szezon elindítása is több forrást igényelhet.

A gazdálkodóknak közben vetőmagot, műtrágyát és üzemanyagot kell vásárolniuk, gépeket kell fenntartaniuk, és a következő évi termelést is finanszírozniuk kell. Egy súlyos aszály ezért nem feltétlenül egyetlen betakarítás eredményét rontja, hanem a következő időszak beruházásaira és gazdálkodási döntéseire is hatással lehet.

A fogyasztó számára mindez az élelmiszerpiacon válhat érzékelhetővé. Az árakat természetesen egyszerre számos tényező – többek között az energia, a bérek, a világpiaci árak, az import és az árfolyam – alakítja, ezért egyetlen drágulást sem lehet automatikusan az aszályra visszavezetni. A tartósan gyengébb mezőgazdasági termés azonban növelheti a költségnyomást.

A jövőben a hosszabb aszályokra is fel kell készülni

A probléma ráadásul nem feltétlenül korlátozódik egy-egy szélsőséges évre. Egy szeptemberben megjelent nemzetközi kutatás arra jutott, hogy az éghajlat változásával az aszályok időbeli szerkezete is átalakulhat: a korábban inkább egy-egy évszakra korlátozódó száraz időszakok helyett hosszabb, akár több évszakon vagy egymást követő éveken át fennmaradó aszályos periódusok válhatnak gyakoribbá.

Egy szeptember 24-én publikált másik kutatás 17 globális klímamodell talajnedvességi adatait vizsgálva ugyancsak arra figyelmeztetett, hogy a felmelegedés a mezőgazdasági aszályok súlyosságát, gyakoriságát és időtartamát is növelheti.

Ez pedig azt jelenti, hogy az alkalmazkodás egyre kevésbé merülhet ki a rendkívüli károk utólagos megtérítésében. A víz megtartása, az öntözési lehetőségek fejlesztése, a talaj vízháztartásának javítása és a szárazságot jobban viselő növényfajták használata hosszabb távon egyaránt fontos lehet.

Az idei magyar nyár jól megmutatta, milyen gyorsan válhat a csapadékhiány az egész országot érintő problémává. A friss kutatások pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy amikor végül megérkezik az eső, az aszály története gazdasági értelemben még korántsem biztos, hogy véget ér.

Források: HungaroMet – Száraz nyarat követő száraz szeptember | HungaroMet – A 2026-os nyár éghajlati értékelése | A gazdasági hatásokat vizsgáló kutatás | Friss nemzetközi kutatás a mezőgazdasági aszályról