Egy kék sáv a fatörzsön, egy pecsétekkel teli füzet és egy ismerős dallam: „Indulj el egy úton…” Ma, a Kéktúrázás napján ismét több ezren kelnek útra, hogy együtt járják végig Magyarország kék jelzésű turistaútjait. A Kéktúra azonban jóval több egy kirándulásnál. 1938-ban született, a világháború megszakította a terveit, a vasfüggöny még a nyugati végpontját is elzárta, Rockenbauer Pál pedig egy egész országgal szerettette meg. Történetében akad néhány olyan fordulat, amely ma is meglepő.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Valahol a Zemplénben ma reggel túrabakancsok tapossák az avart, a Dunántúl erdeiben, az Északi-középhegység ösvényein és az Alföld végtelennek tűnő útjain is természetjárók indulnak útnak. Más tájakon, más útvonalakon haladnak, mégis ugyanannak a különleges vállalkozásnak a részesei.
Október 10-én rendezik meg a hetedik Kéktúrázás napját. A Magyar Természetjáró Szövetség országos eseményén 143 túracsoport indul el, hogy egyetlen nap alatt, egymás között felosztva bejárják az Országos Kékkör több mint 2600 kilométeres útvonalát.
Az egész történet majdnem kilencven évvel ezelőtt kezdődött
1938-ban Magyarország Szent István halálának 900. évfordulójára készült. A természetjárók egy különleges vállalkozással csatlakoztak az emlékévhez: országos vándorlást szerveztek a már kijelölt kék turistaút mentén.
Két csapat indult el, egyik keletről, a másik nyugatról. A terv szerint Dobogókőn találkoztak, jelképesen összekapcsolva az ország tájait.
Ezt a Szent István-vándorlást tekintik az Országos Kéktúra felavatásának.
A szervezők azt szerették volna, hogy a nagy vándorlást ötévente megismételjék, a következő alkalomra azonban már nem kerülhetett sor, ugyanis kitört a második világháború.
A turistautak gondozása háttérbe szorult, a menedékházak közül több megsérült, és az országot összekötő hosszú útvonal jövője bizonytalanná vált, de a Kéktúra mégsem tűnt el.
Egy tizenkét oldalas füzetből országos mozgalom lett
1952-ben a Budapesti Lokomotív Sportkör természetjárói új életet leheltek a kezdeményezésbe.
Akkoriban a kijelölt útvonal 852 kilométer hosszú volt, és 25 szakaszra osztották. A teljesítésért jelvényt lehetett szerezni.
Egy évvel később megjelent az első Kéktúra-igazolófüzet, amely mindössze tizenkét oldalas volt. És éppen ez a kis füzet lett a mozgalom egyik legfontosabb jelképe.
A túrázóknak nem kellett egyszerre végigjárniuk az országot. Egyik hétvégén teljesíthettek egy szakaszt, a következő hónapban egy másikat. Az igazolófüzetben gyűlő pecsétek bizonyították, hol jártak.
1953-ban Horváth József kapta meg az első teljesítésért járó jelvényt.
A kezdeményezés olyan népszerűvé vált, hogy 1961-ben már a Magyar Természetbarát Szövetség vette át a szervezését.
A kék jelzés egyre több embert vezetett végig Magyarország hegyein. Volt azonban egy hely, ahová a túrázók hosszú ideig nem mehettek el szabadon.
A vasfüggöny a Kéktúrát is megállította
Ma az Országos Kéktúra nyugati végpontja az Írott-kő, az osztrák határ közelében. A szocializmus idején azonban ez korántsem volt magától értetődő.
A nyugati határ mentén szigorúan ellenőrzött határsáv húzódott. A határvidék egyes területeit a magyar állampolgárok sem közelíthették meg szabadon.
A Kéktúra ezért hosszú ideig nem érhette el mai nyugati végpontját.
1977-ben az útvonalat a Kőszegi-hegységben található Velem fölé, a Szent Vid-templomig hosszabbították meg. Az Írott-kőhöz vezető út csak a határkorlátozások megszűnésével, 1989 után válhatott a Kéktúra szabadon járható részévé.
A Kéktúra történetébe így a huszadik századi magyar történelem is beleírta magát.
„Indulj el egy úton” – amikor az egész ország megismerte a kék jelzést
A Kéktúra már jóval azelőtt létezett, hogy Rockenbauer Pál útnak indult volna. Az igazi országos ismertséget azonban az ő televíziós sorozata hozta meg.
1979-ben Rockenbauer és tízfős forgatócsoportja gyalog járta végig az akkori Országos Kéktúra útvonalát.
A Zempléntől a Kőszegi-hegységig több mint ezer kilométert tettek meg. Nehéz filmes felszerelést vittek magukkal, útközben pedig nemcsak hegyeket és erdőket filmeztek, hanem falvakat, mesterségeket és hétköznapi embereket is.
A tizennégy részes Másfélmillió lépés Magyarországon 1981-ben került képernyőre.
A sorozathoz szorosan hozzátartozott a Muzsikás együttes előadásában megszólaló népdal, az Indulj el egy úton. A dallam azóta szinte elválaszthatatlan a Kéktúrától.
Rockenbauerék azonban nem egyszerűen népszerűsítették a kirándulást. Olyan Magyarországot mutattak meg a nézőknek, amelynek sok apró településéről, régi mesterségéről és különleges tájáról korábban alig hallhattak.
1986-ban újabb útra indultak, ebből született az …és még egymillió lépés Magyarországon című sorozat.
Rockenbauer Pál 1987-ben, 54 éves korában meghalt. Emlékét ma a róla elnevezett Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra is őrzi.
Ma már egy egész országot körbe lehet gyalogolni a kék jelzésen
A rendszerváltás után a Kéktúra tovább bővült, az Országos Kéktúra mellé fokozatosan kiépült a Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra, így létrejött az Országos Kékkör, amely több mint 2600 kilométeren át vezet Magyarország tájain.
A régi, papíralapú térképek mellé ma már digitális útvonaltervezők és telefonos alkalmazások társulnak, a pecsétgyűjtés hagyománya azonban megmaradt.
A Kéktúrázás napja pedig különleges módon idézi fel az 1938-as kezdeteket. Akkor két csapat indult egymás felé, hogy a hegyek között találkozzon. Ma 143 csoport járja az ország különböző szakaszait, és a megtett kilométerek együtt adják ki a teljes Kékkört.
Közben megváltoztak az országhatárok, politikai rendszerek szűntek meg, utak épültek és tűntek el, a régi televíziós felvételek pedig archívumokba kerültek,
de a kék jelzés továbbra is ott van a fákon.
Források: Magyar Nemzeti Digitális Archívum; Az Országos Kéktúra története; Kéktúrázás Napja 2026
