Betöltés...
Budapest
Az erőszak semmire sem megoldás
Friss hírekAngol falu szavazott az elszakadásról a migránsközpont miattA 23 éves Rogán és a kakukktojás: Kármán András útja Matolcsy mellől a pénzügyminiszteri székigKulcsemberek térhetnek vissza a Liverpoolba a Manchester United elleni rangadónA vezér már a falon van, az eredmények még útonÖn használja a telefonját – vagy a telefon használja Önt? Töltse ki a digitális egyensúlytesztet!Dokumentumokat foglaltak le a NAV és az ügyészség munkatársai LakitelekenSzent Cecília, aki a halál árnyékában sem hallgatott elUram, légy Te a szívem királya!Vörös riasztás a stratégiai útvonalakon: Balti-tenger, Hormuzi-szoros, LengyelországNem kell mindenkinek megfelelned, az életed nem közvélemény-kutatás!Friss hírekAngol falu szavazott az elszakadásról a migránsközpont miattA 23 éves Rogán és a kakukktojás: Kármán András útja Matolcsy mellől a pénzügyminiszteri székigKulcsemberek térhetnek vissza a Liverpoolba a Manchester United elleni rangadónA vezér már a falon van, az eredmények még útonÖn használja a telefonját – vagy a telefon használja Önt? Töltse ki a digitális egyensúlytesztet!Dokumentumokat foglaltak le a NAV és az ügyészség munkatársai LakitelekenSzent Cecília, aki a halál árnyékában sem hallgatott elUram, légy Te a szívem királya!Vörös riasztás a stratégiai útvonalakon: Balti-tenger, Hormuzi-szoros, LengyelországNem kell mindenkinek megfelelned, az életed nem közvélemény-kutatás!
Kármán András és Rogán Antal – közös egyetemi múlt és különböző politikai pályák

A hatalom családfája

Matolcsy államtitkárából Magyar Péter pénzügyminisztere – Ki valójában Kármán András?

Tényfeltárás••2 perc olvasás

Egy 1995-ös felvételen a 23 éves Rogán Antal és Kármán András együtt beszélnek az államháztartási hiányról. Rogán azt mondja: a felvevőpiac nem a tanulmánynak van, hanem a készítőinek. Harminc évvel később mindketten ott vannak a politika csúcsán. Csak most már szemben. Kármán András ma pénzügyminiszter. Mit árul el a pályája az új pénzügyi hatalomról?

Hetediknap a Google Keresőben

Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!

Beállítás a Google-ben →
Jurák Kata
Jurák Kata
Szerző

Egy régi televíziós felvétel, két közgazdászhallgató, egy közös tanulmány az államháztartási hiányról. Az egyik fiatalember Rogán Antal, a másik Kármán András. Harmincegy évvel később egyikük a korábbi Orbán-kormányok meghatározó politikusa, másikuk a Magyar Péter vezette kormány pénzügyminisztere. Közben az egykori egyetemi szerzőtársak egészen különböző utakat jártak be, Kármán pályája pedig a jegybanktól a kormányzati gazdaságirányításon és a nemzetközi bankvilágon át vezetett vissza a hatalomba. Története a magyar pénzügyi elit több évtizedes intézményi folytonosságáról is sokat elárul.

A 23 éves Rogán és egy mondat, amelyet ma már másként hallunk

1995-ben járunk. Pécsett rendezik a közgazdaságtudományi Országos Tudományos Diákköri Konferenciát, a Magyar Televízió A Hét című műsorának kamerája előtt pedig két fiatal közgazdászhallgató beszél az államháztartási hiányról készített közös munkájáról. Nem különösebben közönségcsalogató téma, de a két szerző láthatóan komolyan gondolja. Magyarország gazdaságáról, a költségvetési egyensúlyról és a hiány mérséklésének lehetőségeiről beszélnek.

H7

Telepítsd a Hetediknap-ot a kezdőképernyődre!

Azonnali belépés egyetlen érintéssel, zavartalan olvasási élmény mobilról.

A riporter megkérdezi, van-e felvevőpiaca az efféle tanulmánynak. A 23 éves Rogán Antal mosolyogva válaszol:

„Azt hiszem, hogy felvevőpiaca nem a tanulmánynak van, hanem egy kis szerencsével a tanulmány készítőinek lehet.”

A másik szerző Kármán András.

Harmincegy évvel később különös visszanézni ezt a néhány másodpercet. Rogán Antalból az Orbán-kormányok egyik legbefolyásosabb politikusa lett, Kármán András pedig ma Magyar Péter kormányának pénzügyeit irányítja. A politikai oldalak időközben szétváltak, a két egykori diáktárs pályája más irányba fordult, de mindketten eljutottak oda, ahol az ország működését meghatározó döntések születnek.

A felvétel nem bizonyít előre eltervezett politikai karriert, harminc éven át működő érdekközösséget vagy titkos szövetséget. Nem is kell ilyesmit belelátni. A történet enélkül is figyelemre méltó. Ugyanabból az egyetemi közegből indultak azok az emberek, akik később egymással szemben álló politikai oldalak meghatározó szereplőivé váltak.

A magyar politikában gyakran beszélnek teljes szakításról, új emberekről és leváltott elitekről. Az egyetemi évkönyvek azonban makacsul őrzik a múltat.

Forrás: HVG – Videó: a 23 éves Rogán Antal elmondja, milyen karrierről álmodik

Egy szakkollégium, három politikai pálya

Kármán András 1973-ban született Keszthelyen, a veszprémi Lovassy László Gimnázium után a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult. Pénzügyi diplomáját 1997-ben szerezte meg, tanulmányainak részeként a hollandiai Groningeni Egyetemen is megfordult. Egyetemi évei alatt a Széchenyi István Szakkollégium tagja volt, 1995-ben pedig diákvezetőnek választották.

Ez a szakkollégiumi közeg a korszak egyik érdekes értelmiségi találkozási pontja volt. Tagjai között találjuk Rogán Antalt, később pedig Karácsony Gergelyt is. Rogán a Fidesz politikai világában épített karriert, Karácsony a baloldali és zöldpolitikai térfélen vált meghatározó szereplővé, Kármán pedig a pénzügyi intézményrendszerben haladt előre.

Három különböző pálya, közös intézményi kiindulóponttal.

Ebből természetesen nem következik, hogy a későbbi politikai ellenfelek egymás között osztották volna fel a pozíciókat. Az viszont látható, hogy Magyarország rendszerváltás utáni értelmiségi és politikai elitjének bizonyos körei jóval régebbi személyi ismeretségekre épülnek, mint a mai pártpolitikai törésvonalak.

Egy szakkollégiumi tagság nem politikai bűnjel, a közös egyetemi múlt pedig nem bizonyít későbbi összejátszást. De megmutatja, milyen intézményekből indultak azok, akik az elmúlt három évtizedben jelentős döntéshozói pozíciókba kerültek.

Az új hatalmi elit vizsgálatát ezért nem feltétlenül a legutóbbi választásnál kell kezdeni. Néha érdemes visszalapozni a kilencvenes évekig.

Forrás: Telex – Karácsony Gergely és Rogán Antal közös szakkollégiumi múltja

Tizenhárom év a jegybankban, majd Matolcsy államtitkára lett

Kármán 1997-ben került a Magyar Nemzeti Bankhoz. Nem politikai szónokként, hanem pénzügyi szakemberként építette pályafutását, és a következő tizenhárom évben fokozatosan jutott vezető pozíciókba. Dolgozott a monetáris szabályozás területén, később a pénzügyi elemzésekkel foglalkozó szervezeti egység igazgatója lett. Munkája révén kapcsolatba került az államadósság-kezelés, a pénzügyi piacok és az európai jegybanki együttműködés intézményeivel is.

A 2010-es választás után azonban nem szorult háttérbe. Éppen ellenkezőleg: a második Orbán-kormányban kapott fontos feladatot.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mellett az adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkár lett. Nem valamelyik jelentéktelen háttérintézménybe került, hanem a kormány gazdaságpolitikájának egyik meghatározó minisztériumába, ráadásul olyan időszakban, amikor az adórendszer, a bankok terhei és az államháztartási szabályozás jelentős változásokon ment keresztül.

Kármánt már akkor is sajátos szereplőként tartotta számon a gazdasági sajtó. Piacbarátabb, óvatosabb költségvetési szemléletet tulajdonítottak neki, mint amilyet Matolcsy György gazdaságpolitikai elképzeléseiben láttak. A különbségekről korabeli sajtóhírek is megjelentek, a minisztérium azonban hivatalosan cáfolta a koncepcionális nézeteltéréseket.

A „kakukktojás” elnevezés innen kap különös jelentőséget. Kármán a kormány gazdasági csapatának tagja volt, de a rendelkezésre álló beszámolók alapján szakmai nézetei több kérdésben eltérhettek a miniszterétől.

A történetből utólag kényelmes lenne hősi ellenállástörténetet faragni. Csakhogy az államtitkári tisztség vállalása ugyanúgy része Kármán életrajzának, mint a későbbi távozás. A két tényt együtt érdemes kezelni.

Távozás az Orbán-kormányból – de nem szakítás az állammal

Már 2010 végén arról írt a sajtó, hogy Kármán András távozhat a minisztériumból. Végül 2011 őszén vált ismertté, hogy befejezi államtitkári munkáját, és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál, az EBRD-nél folytatja pályafutását.

A korabeli beszámolók szakmai konfliktusokról, a bankadó és a gazdaságpolitikai irányvonal körüli nézetkülönbségekről szóltak. A részletek megítélése nem volt egységes, a minisztérium korábban kifejezetten tagadta a koncepcionális ellentéteket.

Ami viszont dokumentált: Kármán nem ellenzéki politikusként, hanem magyar állami képviseleti megbízással került az EBRD-hez. Távozását és új megbízását az Orbán-kormány jelentette be.

Ez lényeges különbség. A szakmai nézeteltérés nem azonos egy politikai rendszerrel való teljes szakítással, és a nemzetközi banki kinevezés sem tekinthető automatikusan ellenzéki szerepvállalásnak.

Az EBRD-ben előbb helyettes igazgatóként, majd több országot képviselő igazgatósági pozícióban dolgozott. Nemzetközi finanszírozással, beruházásokkal és fejlesztési banki döntésekkel foglalkozott.

A történet külön érdekessége, hogy Matolcsy György korábban maga is dolgozott az EBRD igazgatóságában. Más időszakban, más megbízással, de ugyanabban a nemzetközi intézményi világban.

Miközben a magyar politikában egyre élesebb lett a szembenállás, a pénzügyi szakemberek pályája továbbra is jegybankokon, minisztériumokon és nemzetközi szervezeteken vezetett keresztül.

A szakmai elit működése ugyanis nem mindig követi a politikai csatatér logikáját.

Forrás: HVG – Kármán András távozása a Nemzetgazdasági Minisztériumból, 2011

Az Erste-csoport: egy évtized a bankvilágban

Kármán András 2015-ben az Erste-csoporthoz igazolt, ahol az Erste Jelzálogbank és az Erste Lakástakarék vezetésében töltött be meghatározó pozíciókat. A kereskedelmi bankszektorban eltöltött évei során közvetlen tapasztalatot szerzett a lakossági megtakarítások, a jelzáloghitelezés és a lakásfinanszírozás világában.

Ezt az időszakot sem lehet kihagyni a mai pénzügyminiszter szakmai és intézményi hátterének értékeléséből. A bankszektor működésének ismerete kétségtelenül fontos tudás egy ország pénzügyeinek irányításában. Ugyanakkor a korábbi kereskedelmi banki szerepvállalás miatt indokolt az is, hogy a közvélemény figyelemmel kísérje a bankrendszert érintő későbbi állami döntések átláthatóságát.

A pénzügyi szabályozás nem pusztán elméleti közgazdaságtan. Az adózási feltételek, a lakástámogatások és a bankokra vonatkozó előírások változása konkrét gazdasági szereplők üzleti lehetőségeire is hatással van.

Ez nem jelenti, hogy egy korábbi bankvezető szükségszerűen valamelyik pénzintézet érdekeit képviselné miniszterként. Az ilyen következtetéshez konkrét döntések és bizonyítékok kellenének. A nyilvános ellenőrzés szükségessége azonban éppen abból fakad, hogy a pénzügyi és állami döntéshozói pozíciók között természetes az átjárás.

Kármán 2025 augusztusának végén lezárta Erste-pályafutását, szeptemberben pedig már a Tisza Párt gazdasági szakértőjeként jelent meg.

Ezzel a jegybanki, kormányzati és banki vezetői út után megkezdődött politikai pályájának újabb szakasza.

Forrás: Telex – Kármán András a Tisza Párt gazdasági szakértőjeként

Matolcsy egykori államtitkára már Matolcsy gazdaságpolitikáját bírálta

A Tiszához való csatlakozás után Kármán nyilvánosan is élesen bírálta korábbi miniszterének gazdasági örökségét. Egy 2025 szeptemberében megjelent interjúban Matolcsy György és Nagy Márton gazdaságpolitikáját konyhaközgazdaságnak nevezte, és azt állította, hogy a korábbi gazdaságirányítás nem tudta fenntartható növekedési pályára állítani Magyarországot.

A véleményváltoztatás joga természetesen mindenkit megillet. Kármán esetében ráadásul a korabeli sajtó már az államtitkári időszakban is beszámolt szakmai nézetkülönbségekről, vagyis a későbbi kritikák nem előzmények nélkül jelentek meg.

A történeti pontosság kedvéért mégis fontos megkülönböztetni a 2011-es szakmai távozást a 2025-ben megfogalmazott nyilvános gazdaságpolitikai bírálatoktól.

A mai pénzügyminiszter nem kívülről figyelte azt a gazdaságpolitikai korszakot, amelyről most véleményt mond. Egy ideig maga is részt vett annak kormányzati munkájában.

Éppen ezért az álláspontjának változása szakmailag különösen érdekes. Mely intézkedésekkel nem értett egyet már akkor? Melyekről változott meg később a véleménye? És mely korábbi gazdaságpolitikai döntéseket tartja ma is helyesnek?

Ezek nem személyeskedő kérdések. A gazdaságpolitika történetének megértéséhez tartoznak.

Forrás: Magyar Hang – Kármán András bírálata Matolcsy György és Nagy Márton gazdaságpolitikájáról

A visszatérés: már ő nevezi ki a közvagyon kezelőit

2026 májusában Kármán András Magyarország pénzügyminisztere lett. A kinevezéssel olyan pozícióba került, amelyben már nemcsak elemzi vagy véleményezi az állam gazdasági döntéseit, hanem azok előkészítéséért és végrehajtásáért is kormányzati felelősséget visel.

Szeptember elsejétől Balázs Zoltánt nevezte ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójává. Az új vezető korábban az OTP romániai üzletágában, valamint az Erste Banknál is dolgozott. Utóbbinál ingatlanfinanszírozási területen szerzett vezetői tapasztalatot, és az Erste Ingatlan Kft. ügyvezetője is volt.

Itt egy konkrét, ellenőrizhető szakmai kapcsolódási pont jelenik meg: Kármán és Balázs pályáján egyaránt szerepel az Erste-csoport.

A nyilvános adatok ugyanakkor nem bizonyítják, hogy közvetlen munkatársak lettek volna, vagy hogy Balázs kinevezését korábbi személyes kapcsolat határozta volna meg. A közös banki háttér fontos kutatási irány, nem pedig önmagában bizonyíték valamiféle zárt érdekkör működésére.

A kinevezés időpontja azonban különösen jelentős.

A Tisza-kormány megkezdte a korábban közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz került vagyonelemek egy részének visszavételét. A kormány tájékoztatása szerint a felsőoktatási tevékenységet nem végző, megszüntetett alapítványokból legalább 1284 milliárd forint könyv szerinti értékű vagyon kerül vissza közvetlen állami ellenőrzés alá.

Ez nem 1284 milliárd forint készpénzt jelent, hanem különféle vagyonelemeket, amelyek kezeléséről és hasznosításáról intézményi döntések születnek.

A politikai vita eddig elsősorban arról szólt, hogy a korábbi rendszer milyen módon és milyen intézményi konstrukciókba helyezte át a közvagyont. Most azonban már legalább ennyire fontos kérdés az is, hogyan gazdálkodnak a visszakerülő vagyonnal.

Ki határozza meg az értékelési módszereket? Milyen feltételekkel születhetnek hasznosítási vagy értékesítési döntések? Milyen ellenőrzési rendszer biztosítja, hogy a vagyon kezelése valóban a közérdeket szolgálja?

Ezeket a kérdéseket annak idején is fel kellett volna tenni, amikor az alapítványi vagyonátadásokról születtek döntések. Most sem lehet őket megkerülni.

A közvagyon kezelésének átláthatósága nem függhet attól, melyik politikai oldal nevezi ki a vagyonkezelő vezetőjét.

Források: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő – Balázs Zoltán kinevezése; Kormány.hu – 1284 milliárd forintnyi közvagyon kerül vissza az államhoz

Az Államkincstár és az új pénzügyi vezetői kör

Néhány héttel Balázs kinevezése után új vezető került a Magyar Államkincstár élére is. Kármán András szeptember 28-i hatállyal Slánicz Bélát nevezte ki az intézmény elnökévé.

Az új vezető több évtizedes nagyvállalati és digitális átalakítási tapasztalattal érkezett. Kármán a kinevezéskor az Államkincstár modernizálását, a kifizetési rendszerek megújítását, valamint az informatikai biztonság és a gazdálkodás javítását nevezte meg fontos feladatként.

Az Államkincstár az állami működés egyik alapintézménye. Feladatai között számos olyan kifizetési és nyilvántartási folyamat található, amely a lakosság mindennapi életét közvetlenül érinti.

Éppen ezért a vezetőváltás eredményét nem a bejelentés szövegéből, hanem a működés későbbi adataiból lehet majd megítélni.

Csökkentek-e a működési költségek? Javult-e az informatikai biztonság? Átláthatóbbá váltak-e a beszerzések? Megszűntek-e azok a függőségek, amelyeket a miniszter a korábbi rendszer hibáiként azonosított?

Ezekre a kérdésekre nem a kinevezési közlemény, hanem az ellenőrizhető teljesítmény adhat választ.

Kármán András körül tehát alig néhány hónap alatt olyan új intézményvezetői kör alakult ki, amely az állami vagyonkezelésben, a központi kifizetésekben és a pénzügyi infrastruktúrában tölt be meghatározó szerepet.

Ez nem rendkívüli jelenség egy kormányváltást követően. A politikai felelősség azonban éppen azért jelentős, mert a vezetők kiválasztása és az intézményi ellenőrzés működése hosszú időre meghatározhatja a közpénzügyi rendszer teljesítményét.

Forrás: Magyar Államkincstár – Új elnök az intézmény élén

A Microsoft-beszerzésektől a KEF éléig – új kinevezés, régi kérdések

A történet novemberben egy újabb, különösen érzékeny ponttal bővült.

Kármán András november 9-i hatállyal Novák-Soós Zsuzsannát nevezte ki a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, vagyis a KEF élére. A pénzügyminiszter közlése szerint a vezetőt pályázati eljárás útján választották ki, kinevezésének egyik fő célja pedig a központi beszerzések átláthatóbbá, versenyképesebbé és költséghatékonyabbá tétele volt.

Néhány nappal később azonban Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselő nyilvánosan kifogásolta a kinevezést. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Novák-Soós korábban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közbeszerzési területén dolgozott vezetőként, és a Microsoft-beszerzések egyik vitatott eljárásának lebonyolításában is szerepet töltött be.

Hadházy a korabeli dokumentumokra hivatkozva azt állította, hogy Novák-Soósnak jelentős eljárási szerepe volt az érintett NAV-beszerzésben. A politikus azt is kifogásolta, hogy a bírálóbizottság elnöke Tiborcz Péter Sándor, Orbán Viktor vejének testvére volt.

A Pénzügyminisztérium határozottan visszautasította a kritikát. A tárca szerint Novák-Soós kizárólag az eljárás technikai lebonyolításában vett részt, nem ő határozta meg a műszaki tartalmat, nem volt tagja a bírálóbizottságnak, és a nyertes ajánlatot sem ő hagyta jóvá. A minisztérium hangsúlyozta, hogy az eljárással kapcsolatban nem merült fel olyan kifogás, amely Novák-Soós közbeszerzési szabályszerűségért viselt felelősségét érintette volna.

A tárca Hadházy állításait méltatlan támadásnak minősítette, és jogi lépések lehetőségét is felvetette.

A Microsoft-beszerzések korábbi visszásságaitól világosan el kell választani Novák-Soós személyes felelősségének kérdését. A nyilvános vita és az érintett eljárásban betöltött szerep önmagában nem bizonyítja, hogy a frissen kinevezett főigazgató jogsértést követett volna el.

Az eset mégis pontosan megmutatja, milyen nehéz a régi intézményrendszer szakembereinek és az új politikai hatalom elvárásainak találkozása.

Ha a szakmai tapasztalat a kiválasztás egyik legfontosabb feltétele, akkor az új vezetők között szükségszerűen lesznek olyanok, akik korábban is állami intézményekben, akár vitatott döntések közelében dolgoztak. Ettől még nem válnak automatikusan felelőssé minden korábbi döntésért.

De az új hatalomnak világosan meg kell tudnia indokolni, milyen szakmai és integritási szempontok alapján választotta ki őket.

A politikai múlt nem helyettesítheti a bizonyítékot, de a szakmai önéletrajz sem helyettesítheti az elszámoltathatóságot.

Források: Magyar Hírlap – Pályázati úton választották ki a KEF új főigazgatóját; 24.hu – Hadházy kritikája és a Pénzügyminisztérium válasza

A költségvetés már az új pénzügyminiszter kezében van

Kármán András ma már nemcsak intézményvezetői kinevezésekről dönt. A 2027-es költségvetés egyik meghatározó alakítójaként az ország pénzügyi mozgásterét érintő döntésekért is felelősséget visel.

November 18-án a Kossuth rádióban arról beszélt, hogy a kormány a költségvetési hiány csökkentésének kétharmadát a kiadások mérséklésével, egyharmadát pedig adóemelésekkel tervezi elérni.

A vagyonadó kapcsán külön hangsúlyozta, hogy az nem a korábbi politikai-gazdasági elit megbüntetését szolgálja, hanem az igazságosabb közteherviselést. A tervek szerint az egymilliárd forint feletti vagyont érintő új adó bevezetése előtt egyes részletek még változhatnak, az adóalanyok köre és az adókulcs azonban a miniszter közlése szerint nem.

Ez a gazdaságpolitikai irány komoly kérdéseket vet fel a megtakarítások, a beruházások, az állami kiadások és a vállalkozások terhei szempontjából. A hiány csökkentésének szükségessége mellett ugyanis az sem mellékes, hogy az új adók és a tervezett kiadáscsökkentések költségeit végül kik viselik.

A miniszternek ezekre a kérdésekre is szakmai válaszokat kell adnia. A korábbi jegybanki és bankvezetői tapasztalat fontos előnyt jelenthet a folyamatok értelmezésében, de a gazdaságpolitika eredményességét végül nem az önéletrajz, hanem a számok döntik el.

Különös történelmi fordulat, hogy az 1995-ös OTDK-felvételen még két fiatalember beszélt a költségvetési hiány mérséklésének lehetőségeiről, ma pedig egyikük pénzügyminiszterként visel felelősséget a hiány csökkentéséért.

Az egykori tanulmány felvevőpiaca talán valóban korlátozott volt. A készítők pályája viszont messzire vezetett.

Forrás: HVG – Kármán: A vagyonadó nem NER-büntetőadó

A hatalom színe változik, az intézmények emlékeznek

Kármán András története nem titkos összeesküvést bizonyít, hanem a hazai pénzügyi intézményrendszer folytonosságát. A kilencvenes évek szakkollégiumi közegéből, a jegybankból, az Orbán-kormány államtitkárságából, az EBRD-ből és az Erste-csoport vezetéséből vezető út ma a pénzügyminiszteri székbe ért. Egy korábbi kormányzati szerepvállalás sem zárja ki a későbbi szakmai munkát, de a múlt nem törlődik el attól, hogy új nevek kerülnek az ajtókra.

Éppen ezért az új gazdasági elit vizsgálatának lényege nem a személyes rokonszenv, hanem a tényleges döntések követése. Az MNV új vezetését a közvagyon kezelésén, az Államkincstárt a kifizetések biztonságán és hatékonyságán, a közbeszerzési rendszert pedig a verseny tisztaságán kell számon kérni.

A magyar politikának különös szokása, hogy minden új korszakot a nulladik naptól szeretne számítani. Mintha a kinevezési okirat az életrajz korábbi fejezeteit is érvénytelenítené, és mintha a hatalmi pozícióba kerülő szakemberek múltja kizárólag attól függne, hogyan értelmezi azt az aktuális politikai közösség.

Csakhogy a múlt nem tűnik el attól, hogy új nevek kerülnek az ajtókra.

A közgazdászhallgatóból államtitkár, az államtitkárból nemzetközi banki vezető, a bankvezetőből pedig pénzügyminiszter lehet. A pálya állomásai mögött más-más kormányok, intézmények és gazdasági környezetek állnak, és mindegyik hozzátartozik ugyanannak az embernek a történetéhez.

Harmincegy évvel a pécsi televíziós felvétel után Kármán András és Rogán Antal két különböző politikai világ szereplője. Az egykori mondat mégis történelmi iróniával cseng vissza: a tanulmány készítőinek valóban lett felvevőpiacuk.

Az ország szempontjából azonban ma már nem az a kérdés, meddig jutottak. Hanem az, hogy akik ilyen magasra jutottak, hogyan élnek a rájuk bízott hatalommal.

Mert a kormányok jönnek-mennek, a pénzügyi vezetők pályája politikai korszakokon ívelhet át, a közvagyon azonban nem válhat egyik korszak magántulajdonává sem.

A hatalomnak lehet új gazdája. A közvagyonnak nem.

#kormányváltás#közvagyon#Kármán András#Rogán Antal#Erste Bank#pénzügyi elit#Matolcsy György#Magyar Péter
Megosztás:

Kapcsolódó cikkek

Magyar Péter családi hálója: a sógor, aki november 4-re halasztotta az ügynökakták megnyitását
Múltidéző · 2026. november 9. 14:19
A magyar elit családfája II. – Erdős Pétertől Vitézy Dávidig: három rendszer, egy család története
Közélet · 2026. október 10. 08:00
Szentkirályitól a Kincsemig – Pénzért már bárki festhet magáról közéleti portrét?
Közélet · 2026. november 21. 16:42

Hozzászólások

0/2000
Kommentek betöltése…