Izlandon vasárnap reggel is folytatódik a szavazatok összeszámlálása az ország európai uniós jövőjéről rendezett népszavazás után. A referendum nem közvetlenül az EU-tagságról dönt, hanem arról, hogy Reykjavík újrakezdje-e a több mint egy évtizede félbeszakadt csatlakozási tárgyalásokat.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Fordult az állás a számlálás során
Rendkívül szoros versenyt hozott az Izland és az Európai Unió jövőbeli kapcsolatáról szóló népszavazás.
A Reuters vasárnap reggeli beszámolója szerint 152 ezer megszámolt szavazatnál a választók 50,1 százaléka ellenezte, 49,9 százaléka pedig támogatta az uniós csatlakozási tárgyalások újrakezdését. A hírügynökség a RÚV izlandi közszolgálati műsorszolgáltató adataira hivatkozott.
Azóta az állás tovább változott. A vasárnap reggeli újabb részeredmények alapján a „nem” oldal előnye 51 százalék fölé emelkedett, miközben még két választókerület végleges eredményére várnak. Reykjavík két körzetében az igenek kerültek többségbe, a vidéki területek egy részén viszont jóval erősebb az EU-val folytatott tárgyalások ellenzése.
A szavazásra jogosultak száma mintegy 270 ezer volt. A voksokat az ország földrajzi adottságai miatt településekről és távoli vidéki szavazóhelyiségekből repülővel, hajóval és autóval is szállítják, ezért a számlálás hosszú órákig tart.
Nem arról szavaztak, hogy Izland belépjen-e az EU-ba
A referendum tétjét fontos pontosan értelmezni.
Az izlandiak nem arról döntöttek, hogy országuk az Európai Unió tagja legyen-e. A szavazólapon az a kérdés szerepelt, hogy Izland újrakezdje-e az EU-val korábban félbeszakadt csatlakozási tárgyalásokat. Ezt az izlandi kormány hivatalos tájékoztatója is rögzíti.
Ha végül az igenek kerülnének többségbe, megkezdődhetne a tárgyalási folyamat. Egy esetleges későbbi csatlakozásról azonban újabb népszavazást kellene tartani, vagyis a mostani igen még nem jelentené automatikusan Izland EU-tagságát.
Több mint tíz éve szakadtak félbe a tárgyalások
Izland kapcsolata az Európai Unióval különleges.
Az ország 2009 júliusában, a globális pénzügyi válságot követően kérte felvételét az EU-ba. A csatlakozási tárgyalások 2010-ben kezdődtek meg, majd a 2013-as kormányváltás után felfüggesztették őket.
Addigra 27 tárgyalási fejezetet nyitottak meg, amelyek közül 11-et ideiglenesen le is zártak. 2015-ben az izlandi kormány azt kérte az Európai Uniótól, hogy az országot ne tekintsék tagjelöltnek.
Izland ugyanakkor már most is szorosan kötődik az unióhoz: tagja az Európai Gazdasági Térségnek, a schengeni övezetnek és az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak. Az egységes európai piacban is részt vesz, és az uniós jog jelentős részét alkalmazza.
A halászat az egyik legérzékenyebb kérdés
Az EU-tagságról folyó izlandi vita egyik központi kérdése régóta a halászat.
Az ellenzők attól tartanak, hogy az uniós tagság csökkentené Izland önálló ellenőrzését a rendkívül értékes észak-atlanti halászati területek felett. A szuverenitás kérdése ezért a mostani kampányban is meghatározó szerepet kapott.
A tárgyalások újrakezdésének támogatói ezzel szemben gazdasági előnyöket remélnek az EU-hoz való további közeledéstől. A kampányban az izlandi megélhetési költségek, a magas kamatok és a gazdasági stabilitás kérdése is előkerült.
A népszavazás eredménye tehát nemcsak Izland európai kapcsolatainak jövőjéről szól. A rendkívül szoros állás azt is megmutatja, hogy az ország társadalma továbbra is mélyen megosztott abban, meddig érdemes elmélyíteni az együttműködést az Európai Unióval.
