Hiába támogatta az izlandi miniszterelnök az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások újrakezdését, a választók többsége másként döntött.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Az izlandiak többsége nem kér az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások újraindításából. A szombaton tartott népszavazás vasárnap közzétett végeredménye szerint a választók 52,8 százaléka voksolt nemmel, míg 47,2 százalék támogatta, hogy Reykjavík ismét tárgyalóasztalhoz üljön Brüsszellel.
A döntés súlyát tovább növeli a rendkívül magas részvétel: a választásra jogosultak 82,5 százaléka adta le szavazatát.
Fontos ugyanakkor, hogy az izlandiak nem magáról az EU-tagságról döntöttek. A referendum kérdése arról szólt, folytassa-e az ország a 2013-ban felfüggesztett csatlakozási tárgyalásokat. Egy esetleges megállapodás után az uniós tagságról újabb népszavazást kellett volna tartani.
Reykjavík igent mondott, a vidék nemet
A szavazás eredménye látványos területi különbséget is mutatott. A csatlakozási tárgyalások újraindítása Reykjavíkban kapott többségi támogatást, az ország más részein azonban a nemek kerültek fölénybe.
Ez nem véletlen.
Az EU-csatlakozás ellenzőinek egyik legfontosabb érve végig az izlandi halászat és az ország felségvizei feletti ellenőrzés megőrzése volt.
Izland számára a halászat messze nem pusztán hagyomány vagy kulturális kérdés. A Reuters adatai szerint az ágazat az ország GDP-jének mintegy 15 százalékát és exportbevételeinek körülbelül 40 százalékát adja. Az ellenzők attól tartottak, hogy az uniós tagság és a közös halászati politika korlátozhatná Reykjavík önálló mozgásterét.
Az ellenzők arra is felhívták a figyelmet, hogy Izland már jelenleg is hozzáfér az Európai Unió egységes piacához az Európai Gazdasági Térség révén, és tagja a schengeni övezetnek is. Vagyis számos olyan előnyt élvez, amely az uniós tagsághoz kapcsolódik, miközben bizonyos területeken megtartotta önálló döntési jogát.
A miniszterelnök igennel szavazott volna
Kristrún Frostadóttir miniszterelnök a kampányban a tárgyalások újrakezdését támogatta, a népszavazás eredményét azonban elfogadta.
A kormányfő a döntést a demokrácia győzelmének nevezte, és világossá tette: kabinetje a jelenlegi parlamenti ciklusban nem fogja újraindítani az uniós csatlakozási tárgyalásokat.
A referendum támogatói elsősorban gazdasági érveket sorakoztattak fel. Szerintük az EU-tagság és hosszabb távon az euró bevezetése nagyobb pénzügyi stabilitást hozhatna az országnak, mérsékelhetné a magas kamatokat és segítséget jelenthetne az infláció elleni küzdelemben.
Az izlandi jegybank alapkamata jelenleg 8 százalék, miközben az Európai Központi Bank irányadó kamata 2,25 százalék. Az izlandi infláció augusztusban 5,6 százalékra gyorsult.
A gazdasági érvek azonban végül nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy meggyőzzék a választók többségét.
Több mint másfél évtizedes történet ért most újabb fordulóponthoz
A közel 400 ezer lakosú Izland a 2008-as globális pénzügyi válságot követően, 2009-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz.
A tárgyalások megkezdődtek, de az országban egyre erősödött az ellenállás, különösen a halászati kérdések miatt. A folyamatot 2013-ban felfüggesztették.
Az elmúlt évek gazdasági és geopolitikai változásai ismét napirendre hozták az EU-tagság kérdését, most azonban az izlandi választók többsége úgy döntött: egyelőre ne folytatódjanak a tárgyalások.
A különbség nem volt nagy, a részvétel viszont egyértelmű üzenetet hordoz: az izlandi társadalom komolyan vette a kérdést.
A mostani döntés azt is megmutatja, hogy a bizonytalan európai keretek között egyre nagyobb értékké válik az, ha egy ország ragaszkodik a saját közösségeihez, erőforrásaihoz és gazdasági mozgásteréhez.
És ezúttal a többség számára az ország önállóságának, halászati érdekeinek és jelenlegi európai státuszának megőrzése erősebb érvnek bizonyult, mint az uniós tagság mellett felsorakoztatott gazdasági előnyök.
Forrás: MTI, Reuters, RÚV
