Az Európai Unió már 2031-ig közzétette, mikor kell a jelenlegi szabályok szerint átállítani az órákat. Vagyis hiába beszélünk évek óta az óraátállítás eltörléséről, egyelőre marad a rendszer. A telefonunk ezt észrevétlenül megoldja – a szervezetünk viszont nem feltétlenül ilyen gyorsan alkalmazkodik.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Az Európai Unió közzétette a nyári időszámítás 2027 és 2031 közötti kezdő- és zárónapjait. A jelenlegi szabályok szerint továbbra is március utolsó vasárnapján állítjuk előre, október utolsó vasárnapján pedig vissza az órákat.
Magyarországon a következő váltás október 25-én lesz: hajnali három órakor kettőre kell visszaállítani az órát.
Pedig néhány éve még úgy tűnt, hogy hamarosan végleg búcsút mondhatunk ennek.
Egyszer már majdnem eltörölték
Az Európai Bizottság 2018-ban kérdezte meg az uniós polgárokat az óraátállításról. Mintegy 4,6 millió válasz érkezett, és a kitöltők 84 százaléka a rendszer megszüntetését támogatta. Ez nem reprezentatív közvélemény-kutatás volt, de az eredmény így is komoly politikai jelzésnek számított.
Az Európai Parlament később támogatta is az átállítás eltörlését, a tagállamok azonban azóta sem jutottak megállapodásra.
A probléma ugyanis nemcsak az, hogy állítsuk-e az órát. Azt is el kellene dönteni, melyik időszámítás maradjon véglegesen. Ha pedig az országok összehangolás nélkül választanának állandó téli vagy nyári időt, az a közlekedéstől a gazdaságig rengeteg problémát okozhatna.
A telefon átáll. A testünk nem ilyen egyszerű
Az óraátállítás egészségügyi hatásait nem érdemes eltúlozni: van, aki szinte semmit nem vesz észre belőle.
Mások viszont napokig érzik.
Különösen a tavaszi előreállítás okozhat rövidebb alvást és nagyobb nappali fáradtságot. A belső biológiai óránk ugyanis nem igazodik egyik pillanatról a másikra ahhoz, hogy vasárnap hajnalban mesterségesen eltoltuk az időt.
Ez a gyerekes családokban különösen látványos lehet. Nemcsak egy óráról van szó: egyszerre mozdul el az esti fürdés, az altatás, a reggeli ébredés, az iskola és az óvoda ritmusa. A szakemberek ezért azt javasolják, hogy az érzékenyebb gyerekeknél már néhány nappal korábban, fokozatosan kezdjék el eltolni a lefekvés idejét.
Az időseknél pedig a régóta kialakult alvási, étkezési vagy gyógyszerszedési rutin változása jelenthet nehézséget.
Akkor miért csináljuk még mindig?
Nem azért, mert az EU időközben úgy döntött, hogy az óraátállítás mégis remek ötlet.
Egyszerűen nem sikerült megegyezni arról, mi legyen helyette.
Így miközben az okostelefonunk októberben egyetlen pillanat alatt átáll majd, a gyerek lehet, hogy egy órával korábban ébred, mi napokig álmosabbak leszünk, és tavasszal ugyanezt kezdjük elölről.
Az EU pedig már 2031-ig megírta hozzá a menetrendet.
