Becsengetnek az iskolákban, de nem csak a diákok számára kezdődik új időszak szeptember 1-jén. A gyógyszertárban, a vállalkozások adminisztrációjában, az állami intézményrendszerben és a közlekedésben is lesznek olyan változások, amelyek már keddtől életbe lépnek. Van köztük olyan, amely családok százezreit érintheti, és olyan is, amelynek politikai jelentősége jóval túlmutat szeptember első napján.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Kezdődik a tanév – de nem lesz mindenhol automatikusan 35 perces tanóra
Szeptember 1-jén, kedden kezdődik a 2026/2027-es tanév. A hivatalos tanévrend szerint 180 tanítási nap vár a diákokra, az utolsó tanítási nap 2027. június 18. lesz, az első félév pedig január 22-ig tart. Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap október 22., a téli szünet december 18-án kezdődik, a tavaszi szünet előtt pedig március 24-én ülnek utoljára iskolapadba a gyerekek.
Az alsó tagozatos családok számára ugyanakkor az idei tanév a megszokottnál több változást is hozhat. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium „Legyen élmény a tanulás!” címmel 14 pontos ajánláscsomagot küldött az iskoláknak, amelyben többek között rugalmasabb reggeli érkezést, hosszabb mozgásos szüneteket, a házi feladat észszerű korlátozását, mindennapos meseolvasást, valamint akár 35 perces tanítási órák alkalmazását is javasolja.
Fontos azonban, hogy szeptember 1-jétől nem lesz kötelezően minden alsósnak 35 perces tanórája. A minisztériumi csomag szakmai ajánlás, amelynek elemeit az iskolák saját lehetőségeikhez és helyi rendjükhöz igazítva vezethetik be. Vagyis érdemes az adott iskola tájékoztatását figyelni, mert intézményenként eltérhet, hogy a javaslatokból mi jelenik meg már ebben a tanévben.
Nulla százalékra csökken a vényköteles gyógyszerek áfája
Az egyik legtöbb embert érintő változás a gyógyszertárakban lép életbe: szeptember 1-jétől nulla százalékos lesz a kizárólag orvosi rendelvényre kiadható gyógyszerek áfája. Ugyanez vonatkozik a humán gyógyászati célú magisztrális, vagyis jellemzően gyógyszertárban elkészített készítményekre is. A változást az augusztusban elfogadott áfatörvény-módosítás vezeti be.
Van azonban egy fontos különbség, amelyre a NAV külön is felhívta a figyelmet. Nem válik automatikusan nulla százalékossá minden olyan gyógyszer áfája, amelyet az orvos receptre ír. Ha egy készítmény egyébként vény nélkül is megvásárolható, csak például a társadalombiztosítási támogatás igénybevétele miatt kerül receptre, arra nem alkalmazható az új nulla százalékos adómérték. A humán célú magisztrális készítményeknél viszont a kedvezmény szélesebb körű; az állatgyógyászati és kozmetikai készítmények továbbra is más szabály alá esnek.
A változás elsősorban az időseknek, a krónikus betegeknek és azoknak lehet fontos, akik rendszeresen váltanak ki receptköteles gyógyszereket. A gyógyszertáraknak közben a pénztárgépi elszámolást is át kell állítaniuk az új adómértékre.
A kézzel írt nyugtákról is tudni fog a NAV
Jelentős adminisztrációs változás érkezik a vállalkozások számára is. Szeptember 1-jétől már a kézzel és a számítógéppel előállított nyugták adatairól is adatot kell szolgáltatni a NAV-nak.
A papír nyugtatömb tehát nem tűnik el, az abból kiállított bizonylatok adatai azonban bekerülnek az adóhatóság rendszerébe. Az adatokat a nyugta kiállítását követő három naptári napon belül, napi összesítésben, adómérték szerinti bontásban kell továbbítani. Az adatszolgáltatás történhet kézi rögzítéssel a NAV erre szolgáló felületén vagy gépi úton; az ePénztárgép alkalmazást használóknál a továbbítás automatikusan is megoldható.
A NAV ugyanakkor négy hónapos átállási időszakot biztosít: szeptember 1. és december 31. között az adóhatóság tájékoztatása szerint az új kötelezettséghez kapcsolódó átállás során nem bírságol, hanem elsősorban a rendszer bevezetését segíti.
Ez különösen a kisebb vállalkozásoknak, szolgáltatóknak és azoknak fontos, akik eddig hagyományos nyugtatömbbel dolgoztak.
Munkába áll az új vagyonvisszaszerzési hivatal
Szeptember 1-jén kezdődik Unger Anna Róza hatéves megbízatása a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élén. Az Országgyűlés augusztus 28-án 137 igen szavazattal választotta meg az NVVH elnökének, nyomozati elnökhelyettesnek pedig Tasnády Katalint, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészét választották.
Az új hivatal felállítása az elmúlt napok egyik legnagyobb belpolitikai vitáját váltotta ki, elsősorban Unger Anna személye és az elszámoltatás várható módja miatt. Maga Unger azt jelezte, hogy még az idén szeretnének eljutni az első vizsgálatok megindításáig.
Szeptember 1-jével tehát ezen a területen véget ér az előkészítés első szakasza: innentől már nem az lesz a kérdés, ki vezeti a hivatalt, hanem az, hogy milyen ügyekkel kezd dolgozni, és mikor lesznek látható eredményei.
A Hetedik Nap az NVVH felállítását és Unger Anna megválasztását az elmúlt napokban részletesen követte.
Az Alkotmánybíróságon is nagy átalakulás kezdődik
Szeptember első napja az Alkotmánybíróság összetételében is komoly változást hoz. Az alkotmánybírákra ismét alkalmazandó hetvenéves felső korhatár miatt több testületi tag megbízatása megszűnik, köztük Polt Péteré is, aki korábban legfőbb ügyészként dolgozott, majd 2025-ben került az Alkotmánybíróság élére.
A változás további személyi átrendeződést is hoz: Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán is távozik a testületből, Czine Ágnes pedig szeptember 1-jétől az Alkotmánybíróság elnökhelyettese lesz. A következő időszakban ezért új alkotmánybírók megválasztására és a testület vezetésének rendezésére is szükség lesz.
Három év után újra jár a vonat Miskolc és Tiszaújváros között
Szeptember 1-jétől újraindul a személyszállítás a Miskolc–Tiszaújváros vasútvonalon, amelyen 2023-ban állították le a személyvonatok közlekedését.
A MÁV tájékoztatása szerint naponta tíz pár S889-es személyvonat jár majd a két város között, alapvetően kétórás ütemben, amelyet a reggeli és délutáni csúcsidőszakban további járatok egészítenek ki. A menetidő 33–38 perc körül alakul, a menetrendet pedig úgy állították össze, hogy az iskolába és munkába járók számára is használható legyen.
Nem csak a becsengetés miatt érdemes figyelni szeptember 1-jére
Szeptember első napja hagyományosan az iskolakezdésről szól, idén azonban ennél jóval több változás sűrűsödik egyetlen napba. A családok számára a gyógyszerek adóterhének csökkenése és az új tanév indulása lehet a legközvetlenebb, a vállalkozóknak a NAV új adatszolgáltatási rendszere hoz feladatot, közben pedig fontos állami intézmények működésében is új korszak kezdődik.
Éppen ezért kedden nemcsak a tornazsákot és az órarendet érdemes ellenőrizni.
Szeptember 1-jén több helyen is új szabályok szerint indul a nap.
