Magyarország több uniós tagállammal együtt az új karbonárazási rendszer bevezetésének további elhalasztását sürgette a brüsszeli csúcstalálkozón, de nem született megállapodás. Az ETS2 jelenleg 2028-ban indulhat, és a fűtéshez, valamint a közlekedéshez használt energiahordozók árát is befolyásolhatja. Mit jelenthet mindez a magyar családok pénztárcájának?
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Az október 15-i brüsszeli csúcstalálkozón Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Olaszország azt szorgalmazta, hogy az Európai Unió 2030-ig halassza el az ETS2 kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetését.
A tagállamok azonban nem jutottak megállapodásra a halasztásról. Ehelyett arra kérték az Európai Bizottságot, hogy ismét vizsgálja meg a rendszer várható gazdasági hatásait és az árak emelkedését mérséklő intézkedéseket.
Drágulhat a fűtés és a tankolás?
Az ETS2 az épületek fűtéséhez és a közúti közlekedéshez felhasznált fosszilis energiahordozók kibocsátását árazná be.
Fontos különbség, hogy nem közvetlenül a családokra vetnének ki új uniós adót. A kibocsátási egységek megvásárlása az üzemanyag-forgalmazók és más érintett energiaszolgáltatók kötelezettsége lenne.
Ezek a költségek azonban részben megjelenhetnek a benzin, a gázolaj és egyes fűtőanyagok fogyasztói árában.
A tényleges drágulás mértékét egyelőre nem lehet pontosan megmondani, mert az többek között a kibocsátási egységek árától és a nemzeti intézkedésektől is függ.
Hogyan védhetik meg a családokat?
Az Európai Unió Szociális Klímaalapja a változások miatt nehéz helyzetbe kerülő háztartásokat és kisvállalkozásokat segítheti.
A támogatások lakások szigetelésére, korszerűbb fűtési rendszerekre, közlekedési fejlesztésekre és átmeneti pénzügyi segítségre is fordíthatók.
A klímavédelmi célok mellett így egyre fontosabb kérdés, hogy az alacsonyabb jövedelmű családok ne viseljék aránytalanul a változások terheit.
A brüsszeli döntés tehát nem jelent azonnali rezsi- vagy üzemanyagár-emelést, de a következő években a magyar háztartások kiadásaira is hatással lehet.
Forrás: Európai Tanács, Financial Times
