Nyugdíjasként nem mindegy, ki kaphat majd plusz egyhavi juttatást. Vállalkozóként az sem, milyen adózás válthatja a jelenlegi katát. És előbb-utóbb mindannyiunk pénztárcáját érintheti az euró kérdése is. Kármán András pénzügyminiszter egyszerre több nagy változás lehetőségéről beszélt – megnéztük, mi az, ami már konkrétum, és mi az, ami egyelőre csak terv.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Kármán András pénzügyminiszter a Kossuth Rádióban beszélt a kormány következő időszakának gazdasági terveiről. A költségvetés mellett szóba került a 14. havi nyugdíj, a kisvállalkozók adózása és az euró bevezetése is.
A legfontosabb azonban: ezek közül több ügyben még nincs végleges döntés.
Nem biztos, hogy mindenkinek ugyanúgy járna a 14. havi nyugdíj
A pénzügyminiszter szerint a nyugdíjasokat érintő új juttatásoknál egyre fontosabb lehet a rászorultság elve.
Ez magyarul azt jelentheti, hogy egy esetleges 14. havi nyugdíj nem feltétlenül úgy működne, hogy minden nyugdíjas automatikusan megkapja ugyanazt a pluszjuttatást. Amikor Kármánt arról kérdezték, hogy például egy 500 ezer forintos nyugdíj mellett is járna-e, azt mondta: erről még nincs végleges döntés.
Vagyis aki most azt olvassa, hogy „változik a 14. havi nyugdíj”, annak egyelőre nem érdemes számolgatnia. A pontos jogosultsági szabályokat még nem ismerjük.
Új kata jöhet – de még nem tudjuk, milyen
A kisvállalkozók számára ennél is érdekesebb lehet, hogy a Pénzügyminisztérium új, egyszerűsített adózási formán dolgozik.
Kármán szerint az a cél, hogy az önfoglalkoztatók és kisebb vállalkozások minimális adminisztráció mellett adózhassanak. Ez lényegében a korábbi kata helyén keletkezett űrt próbálhatná betölteni.
A fontos szó azonban itt is az, hogy dolgoznak rajta. Egyelőre nem ismertek a bevételi határok, az adó összege, és az sem, pontosan kik választhatnák.
És az euró? Nem azt mondták, hogy 2030-ban biztosan bevezetik
Itt különösen könnyű félreérteni a bejelentést.
A kormány célja az, hogy 2030-ra Magyarország teljesítse az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti feltételeket, köztük a költségvetési hiány 3 százalék alá csökkentését. Ez még nem azonos azzal, hogy 2030. január 1-jén automatikusan eltűnik a forint.
Kármán szerint az euró kiszámíthatóbb árfolyamot és alacsonyabb kamatszintet hozhatna. Az átlagember számára ez elsősorban a hiteleknél, megtakarításoknál, külföldi vásárlásnál és utazásnál válhatna kézzelfoghatóvá.
A mostani bejelentésekből tehát még nem az következik, hogy holnaptól más nyugdíjat kapsz, új katára válthatsz vagy euróban fizetünk.
De az irány már látszik. És ha ezekből a tervekből jogszabály lesz, három nagyon különböző csoport – nyugdíjasok, vállalkozók és végső soron minden forintot használó magyar – is megérezheti a változást a saját pénztárcáján.
