Mi történik, ha egy tisztességes embernek választania kell az igazság és a saját biztonsága között? Meddig lehet ellenállni a hatalomnak? És feláldozható-e valaki más azért, hogy mi életben maradjunk? Fábri Zoltán filmjei ilyen kérdésekkel szembesítették a nézőket. A magyar filmművészet egyik legjelentősebb rendezője 1917. október 15-én, éppen 109 éve született.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Fábri Zoltán eredetileg festőnek készült. A Képzőművészeti Főiskolán tanult, tehetségét annyira elismerték, hogy tanársegédi állást is felajánlottak neki. Ő azonban más utat választott: a filmek világa jobban vonzotta.
Később színházban dolgozott, a második világháborúban katonaként szolgált, amerikai hadifogságba került, majd hazatérése után fokozatosan a filmrendezés felé fordult.
A szerelmi történet, amely meghódította Cannes-t
Az 1955-ben készült Körhinta hozta meg számára a nemzetközi áttörést. A Törőcsik Mari és Soós Imre főszereplésével forgatott filmben egy fiatal nőnek nemcsak a szerelméért kell megküzdenie, hanem a családi elvárásokkal és a falu szigorú szabályaival is.
A film 1956-ban eljutott a cannes-i filmfesztiválra, ahol a nemzetközi közönség is felfigyelt rá.
Fábrit azonban nem kizárólag a szerelem érdekelte. Filmjeiben újra és újra visszatért egy sokkal nyugtalanítóbb kérdéshez: mi történik az emberrel, amikor egy nála erősebb hatalom akar dönteni helyette?
Volt olyan filmje, amelyet soha nem készíthetett el
A Hannibál tanár úr főszereplője egy ártalmatlan tanár, aki egy tudományos írás miatt a politikai indulatok célpontjává válik. A történet különösen élesen mutatta meg, milyen gyorsan fordulhat egy közösség valaki ellen.
Fábri maga sem dolgozhatott korlátok nélkül. A cenzúra több tervét megakadályozta: a rendező hagyatékát feldolgozó kutatások hét meg nem valósult filmtervet tartanak számon.
Az egyik ilyen forgatókönyv arról szólt volna, hogyan válnak a korábbi üldözöttekből a hatalom birtokosai. Ez a történet végül nem kerülhetett vászonra.
Nemecseknek meg kellett halnia
Fábri rendezte A Pál utcai fiúk 1968-as filmváltozatát is, amely az első Oscar-díjra jelölt magyar játékfilm lett a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában.
A forgatásnak volt egy különös fordulata: az amerikai koproducer szerette volna megváltoztatni Molnár Ferenc történetének befejezését. Az ő elképzelése szerint Nemecsek életben maradt volna.
Fábri azonban ragaszkodott az eredeti történethez. Nemecsek sorsát nem írta át egy megnyugtatóbb befejezés kedvéért.
Egy kérdés, amelyre nincs könnyű válasz
Az 1976-os Az ötödik pecsét talán a legkeményebb erkölcsi próbatétel elé állítja a nézőt. A nyilasuralom idején játszódó történet szereplőinek arról kell dönteniük, meddig hajlandók elmenni a túlélésért.
A film nem kínál egyszerű válaszokat. Éppen attól nyugtalanító, hogy a szereplők döntéseit a nézőnek is végig kell gondolnia.
Fábri Zoltán 1994-ben, 76 éves korában hunyt el. Három Kossuth-díjat kapott, filmjei pedig a magyar filmtörténet megkerülhetetlen klasszikusaivá váltak.
Történetei évtizedek múltán is képesek kellemetlen kérdéseket feltenni nekünk – akkor is, amikor már rég véget ért a film.
Források: Nemzeti Filmintézet – Fábri Zoltán · NFI – A Pál utcai fiúk · NFI – Az ötödik pecsét · Filmvilág – Fábri Zoltán és a cenzúra
