Egy vizsga eredménye kívülről nézve mindössze egy szám az elektronikus tanulmányi rendszerben. A hallgatónak azonban ennél jóval többet jelent: hónapok munkáját, ösztöndíjat, továbbtanulást, diplomaátlagot, esetenként egy egész pálya kezdetét. Éppen ezért az egyetemi vizsgáztatás egyik legfontosabb feltétele nem csupán a szakmai színvonal, hanem az a meggyőződés is, hogy mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen indult fegyelmi eljárás most éppen ezt a kérdést helyezte a figyelem középpontjába.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Egy videó miatt indult vizsgálat
A Telex csütörtökön arról számolt be, hogy birtokába került egy május 9-én készült videófelvétel, amelyen a lap információi és több hallgató állítása szerint Szívós Mária volt alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának oktatója beszél egy hallgatóval egy közelgő büntetőjogi záróvizsgáról. A felvétel egy levelezős hallgatóknak tartott online előadás szünetében készült.
A felvételen olyan beszélgetés hallható, amelyből felmerült annak gyanúja, hogy az oktató és a hallgató előzetesen egyeztethetett arról, mely tételek kerüljenek a vizsgán a tételsor tetejére. A Telex szerint az oktató arra is figyelmeztette a hallgatót, hogy ne beszéljen másnak az egyeztetésről.
Fontos azonban a különbségtétel: az egyetemi fegyelmi eljárás jelenleg is folyamatban van, ezért annak lezárásáig nem indokolt kész tényként kezelni a személyes felelősséget vagy az eset minden körülményét.
A PPKE közlése szerint július 31-én a kari Hallgatói Önkormányzat elnökétől érkezett megkeresés a Jog- és Államtudományi Kar dékánjához, amelyhez egy névtelen levelet és a videófelvételt is csatolták. A dékán augusztus 5-én fegyelmi eljárást indított.
Az egyetem egyértelmű üzenetet küldött
A Pázmány az ügy részleteiről a folyamatban lévő vizsgálatra hivatkozva nem adott további tájékoztatást. Egy alapelvet azonban világossá tett.
Az intézmény közlése szerint elítél minden olyan visszaélést vagy annak kísérletét, amely sérti a vizsgázás és vizsgáztatás tisztaságát, és elkötelezett az egyenlő bánásmód, valamint a tisztességes vizsgáztatás mellett.
Az érintett oktató a 2026/2027-es tanévtől már nem dolgozik, nem oktat és nem vizsgáztat az egyetemen. A kar emellett azt is közölte, hogy a hasonló esetek megelőzése érdekében fontolóra veszi a szóbeli vizsgákon alkalmazott számonkérési rendszer felülvizsgálatát.
Ez utóbbi talán legalább olyan fontos, mint maga a konkrét ügy.
A kivételezés gyanúja mindenkit érint
Egy egyetemi vizsgán nemcsak annak a hallgatónak az eredménye számít, aki éppen a vizsgáztató előtt ül.
Számít annak is, aki ugyanarra a vizsgára heteken keresztül készült. Annak, aki egyetlen ponttal maradt le egy jobb jegyről. Annak, aki megbukott, majd újra nekifutott. És annak is, aki becsületesen teljesítette ugyanazokat a követelményeket.
Ezért különösen romboló már a kivételezés megalapozott gyanúja is.
Az egyetemi értékelés ugyanis csak akkor töltheti be a szerepét, ha a hallgatók bízhatnak abban, hogy ugyanarról a rajtvonalról indulnak. Ha ez a bizalom meginog, nemcsak egyetlen vizsga eredménye válik kérdésessé. Sérülhet a közösségnek az intézménybe, az oktatókba és végső soron a diploma értékébe vetett bizalma is.
Egy katolikus egyetemen ennek különös súlya van
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem esetében van ennek egy további rétege is.
Egy katolikus egyetem természetesen ugyanúgy felsőoktatási intézmény, mint bármely más egyetem: oktat, kutat, számon kér és diplomát ad. Ugyanakkor nevében és küldetésében is vállalja azt az értékrendet, amelyben az igazságosság, az emberi méltóság, a felelősség és a tisztesség nem pusztán elméleti fogalmak.
Éppen ezért az ilyen intézményekkel szembeni elvárás sem lehet kisebb. Sőt, bizonyos értelemben nagyobb. Az értékek hitelességét ugyanis nem az mutatja meg igazán, amikor könnyű beszélni róluk. Hanem az, amikor egy intézménynek saját falain belül kell szembenéznie egy kellemetlen üggyel.
Ebben az értelemben a fegyelmi eljárás megindítása és a vizsgáztatási rendszer esetleges felülvizsgálata nem pusztán válságkezelés. Annak bizonyítéka is lehet, hogy az intézmény képes saját szabályainak érvényt szerezni.
A tisztességes vizsga nem azt jelenti, hogy mindenki ugyanazt a jegyet kapja
Az igazságosságot az oktatásban könnyű félreérteni.
Nem azt jelenti, hogy minden hallgatónak ugyanolyan eredményt kell elérnie. Nem is azt, hogy mindenkit egyformán tehetségesnek vagy felkészültnek kell tekinteni.
Éppen ellenkezőleg. A tisztességes vizsga lényege, hogy különböző teljesítmények születhetnek, de ugyanazon szabályok alapján. Lehet valaki kiváló és kaphat ötöst. Más kevésbé felkészült és megbukhat. Az egyenlő bánásmód nem az eredmények azonosságát, hanem a mérce azonosságát követeli meg.
És pontosan ezért olyan súlyos minden olyan helyzet, amelyben felmerülhet, hogy valaki olyan előnyhöz jutott, amely másoknak nem állt rendelkezésére.
Nem az ítélet, hanem a tisztázás ideje van
Szívós Mária 2011 és 2023 között az Alkotmánybíróság tagja volt, korábban bíróként dolgozott, a Pázmányon pedig hosszú éveken át büntetőjogot oktatott. Az ügy így személye miatt is jelentős nyilvánosságot kapott.
Ez azonban még fontosabbá teszi, hogy különválasszuk a nyilvánosság érdeklődését a bizonyított tényektől.
A fegyelmi eljárás feladata éppen az, hogy tisztázza, mi történt. A sajtó feladata pedig nem az, hogy ezt megelőzve ítéletet hirdessen.
Van azonban egy kérdés, amelynek megválaszolásához nem kell megvárni az eljárás végét.
Milyen egyetemet szeretnénk? Olyat, ahol egy vizsga pusztán adminisztratív akadály a diploma felé vezető úton, vagy olyat, ahol az értékelés mögött valóban teljesítmény és azonos mérce áll?
A Pázmány mostani ügye idővel lezárul. Megszületik majd a fegyelmi eljárás eredménye, és kiderülhet az is, változtat-e az egyetem a szóbeli vizsgáztatás gyakorlatán.
A fontosabb kérdés azonban ennél tovább velünk marad. Egy intézmény hitelességét nem az mutatja meg, hogy soha nem merül fel benne probléma. Hanem az, hogyan reagál akkor, amikor felmerül.
És egy értékeket közvetítő egyetem esetében talán nincs ennél fontosabb vizsga.
