Legalább egy év szabadságvesztést kaphatnak azok, akik óvadék hatálya alatt újabb súlyos bűncselekményt követnek el az ausztrál Queensland államban. A tervezett szabályozás a fiatalkorúakra, akár tízéves gyerekekre is vonatkozna. A kormány nem titkolja: a szigorítás egyes emberi jogokat is korlátoz, ám azzal érvel, hogy a közbiztonságot helyezi előtérbe.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Az ausztrál Queensland kormánya olyan büntetőjogi szigorítást terjesztett a parlament elé, amely már a tízéves elkövetőkkel szemben is kötelező szabadságelvonást tehet lehetővé. A „Breach Bail, Go to Jail”, vagyis nagyjából „szegd meg az óvadékot, menj börtönbe” néven emlegetett csomag azokkal szemben lépne fel, akik óvadék hatálya alatt újabb, meghatározott súlyos bűncselekményt követnek el.
A szabály egyszerű és kifejezetten szigorú: az új bűncselekmény miatt elítélt személyre legalább tizenkét hónapos, teljes egészében szabadságvesztésben letöltendő büntetést kellene kiszabni. A bíró ennél hosszabb büntetést adhatna, enyhébbet azonban nem. A kötelező egy év alatt feltételes szabadságra sem lehetne bocsátani az elítéltet.
A rendelkezés nemcsak felnőttekre vonatkozna.
Tízéves kortól is alkalmazható lenne
A fiatalkorúaknál a queenslandi „Adult Crime, Adult Time” – „felnőtt bűncselekmény, felnőtt büntetés” – rendszerben meghatározott 47 súlyos bűncselekmény kerülne a szabályozás alá. Ezek között van például az emberölés, a rablás és a gépjárműlopás is.
Queenslandben a büntetőjogi felelősség alsó korhatára tíz év, így az új rendelkezések akár tízéves gyerekeket is érinthetnek. Fiatalkorú esetében természetesen nem felnőtt-börtönről, hanem a fiatalkorúak számára fenntartott fogvatartási rendszerről van szó.
Felnőtteknél ennél szélesebb körű lenne a szabályozás: többek között a kényszerítő kontroll, egyes családon belüli erőszakhoz kapcsolódó cselekmények és gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények is bekerülnének.
A szigorítás egy másik fontos eleme magának az óvadéknak a megszerzését is lényegesen nehezebbé tenné. A rendőrségnek vagy a bíróságnak csak akkor lenne lehetősége szabadlábra helyezni egy súlyos bűncselekménnyel gyanúsított személyt, ha „nagyfokú bizonyossággal” megállapítható, hogy az illető óvadék alatt nem követ el újabb súlyos bűncselekményt.
Akkor is maradhat a büntetés, ha az első ügyben felmentik
A tervezet egyik legvitatottabb sajátossága, hogy az új bűncselekmény miatt kiszabott kötelező büntetés szempontjából az számít, hogy az illető az elkövetés idején óvadék hatálya alatt állt.
Ez olyan helyzetet is eredményezhet, amelyben valakit az eredeti ügyben később felmentenek, az óvadék idején elkövetett második súlyos bűncselekmény miatt azonban továbbra is alkalmazható vele szemben a kötelező minimum.
Vagyis az első ügy végső kimenetele önmagában nem törölné el azt a tényt, hogy a második cselekmény idején az érintett óvadék hatálya alatt állt. A The Guardian szerint éppen ez az egyik olyan elem, amely miatt jogászok különösen súlyos aggályokat fogalmaztak meg.
Maga a kormány is elismeri: sérülnek emberi jogok
A történet talán legszokatlanabb része, hogy az emberi jogi konfliktust nem csupán civil szervezetek vagy ellenzéki politikusok állítják.
A queenslandi kormány maga is elismerte, hogy a szabályozás egyes rendelkezései összeütközésbe kerülnek az állam emberi jogi törvényével.
A jogszabály elfogadásához ezért a Human Rights Act egyes garanciáinak alkalmazását felül kell írni az érintett rendelkezéseknél. A törvényjavaslathoz mellékelt dokumentumok szerint a változtatások többek között a szabadsághoz, valamint a fogvatartottakkal szembeni emberséges bánásmódhoz kapcsolódó jogokat érinthetik.
A hivatalos dokumentumok arra is figyelmeztetnek, hogy a szigorítás várhatóan tovább növeli a börtönök, a fiatalkorúak fogvatartási intézményei és a rendőrségi fogdák terhelését.
Ez Queenslandben nem elméleti probléma. A fiatalkorúak fogvatartási rendszerének túlzsúfoltsága miatt már korábban is komoly viták alakultak ki, a kormány pedig maga is arra számít, hogy az új rendelkezések következtében több ember kerül majd rács mögé.
A kormány szerint előbb a sértetteket kell védeni
David Crisafulli queenslandi miniszterelnök ugyanakkor nem hátrál meg a kritikák miatt.
A kormány álláspontja szerint a szabályozás elsősorban nem egyszeri, kisebb súlyú botlásokat, hanem súlyos, ismételten bűncselekményeket elkövető személyeket céloz. A kabinet arra hivatkozik, hogy Queensland lakói évek óta szigorúbb fellépést követelnek a visszaeső bűnelkövetőkkel szemben. A kormány szerint az új csomag az egész ország legszigorúbb óvadéki rendszerét teremtené meg.
Crisafulli a börtönök túlzsúfoltságával kapcsolatos kifogásokra is világossá tette politikai álláspontját: ha aközött kell választania, hogy több ember legyen börtönben, vagy több bűnelkövető legyen az emberek otthonaiban és az utcákon, ő az előbbit választja. Queensland ezért további büntetés-végrehajtási kapacitások létrehozását is tervezi.
A kormány saját adatai szerint közben már 9,6 százalékkal csökkent a bűncselekmények sértettjeinek száma a 2024-es pénzügyi évhez viszonyított egy főre jutó adatok alapján. A kabinet ezt részben az elmúlt időszak szigorúbb büntetőpolitikájának eredményeként mutatja be.
Hol ér véget a közbiztonság védelme?
A kritikusok éppen ezen a ponton húznák meg máshol a határt.
Jogi és emberi jogi szakértők szerint a kötelező minimumok legnagyobb problémája, hogy elveszik a bírótól az egyedi mérlegelés lehetőségét. Egy tízéves gyerek családi háttere, értelmi fejlettsége, szerepe a bűncselekményben vagy más különleges körülmény sem tehetné lehetővé, hogy a bíróság a törvényben előírt minimumnál enyhébb szankciót alkalmazzon.
A kritikusok arra is figyelmeztetnek, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a kötelező szabadságvesztés önmagában hatékonyabban tartaná vissza a fiatalkorúakat a bűnelkövetéstől, miközben a zsúfoltabb intézetek társadalmi és pénzügyi költségei jelentősen emelkedhetnek.
A queenslandi vita ezért jóval nagyobbról szól, mint egy újabb büntetőjogi szigorításról.
Arról a határról szól, ahol a közösség biztonság iránti igénye találkozik az állam önkorlátozásának követelményével. És arról a különösen nehéz kérdésről, hogy meddig mehet el egy demokratikus állam a visszaeső bűnelkövetők elleni fellépésben – különösen akkor, ha az érintett elkövető még csak tízéves.
A Crisafulli-kormány ezen a dilemmán egyelőre világosan a közbiztonság oldalára helyezte a hangsúlyt. A törvényjavaslat már a queenslandi parlament előtt van, a kormány pedig azt ígéri, hogy az új szabályokat az év végéig törvénybe iktatják.
Forrás: The Guardian World
