Sikeresen elindult vasárnap Floridából a NASA Nancy Grace Roman Space Telescope-ja. Az új űrobszervatórium mintegy 1,6 millió kilométerre a Földtől, a Nap–Föld rendszer második Lagrange-pontjának térségében áll majd munkába. A NASA várakozásai szerint a Roman olyan mennyiségű adatot szolgáltathat az univerzumról, amilyenre korábban egyetlen amerikai űrteleszkóp sem volt képes.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A SpaceX Falcon Heavy rakétája vasárnap helyi idő szerint 7 óra 26 perckor emelkedett a magasba a floridai Kennedy Űrközpont 39A indítóállásáról. A hordozórakéta rendben teljesítette feladatát, a Roman mintegy 31 perccel a start után levált a második fokozatról, és önállóan folytatta útját. A NASA később azt is megerősítette, hogy a teleszkóp napelemei sikeresen kinyíltak.
A Roman most nagyjából három hónapos útra és üzembe helyezési időszakra indul. Végső működési helye körülbelül egymillió mérföldre, vagyis 1,6 millió kilométerre lesz a Földtől, az úgynevezett L2-pont térségében. Ugyanezen a vidéken dolgozik a James Webb-űrtávcső és az Európai Űrügynökség Euclid űrteleszkópja is.
Ugyanakkora tükör, egészen más látómező
A Roman egyik legnagyobb előnye nem az, hogy nagyobb lenne a Hubble-nél. Elsődleges tükre ugyanis 2,4 méter átmérőjű, vagyis mérete lényegében megegyezik a Hubble főtükrével.
A különbség a látómezőben rejlik.
A Roman 300 megapixeles infravörös Wide Field Instrument kamerája a Hubble-éhoz hasonló részletességet kínálhat, miközben legalább százszor nagyobb égterületet képes egyszerre megfigyelni. A NASA szerint emiatt az új teleszkóp az univerzum felmérését akár ezerszer gyorsabban végezheti, mint a Hubble.
Ez teszi igazán különlegessé a küldetést: a Webb elsősorban rendkívül mélyen és részletesen képes vizsgálni egy-egy kiválasztott területet vagy objektumot, a Roman viszont hatalmas égboltrészeket tud gyorsan és nagy felbontással feltérképezni.
Bolygók tízezrei helyett akár százezer új világ
A Roman egyik fő feladata a Naprendszeren kívüli bolygók, vagyis az exobolygók felkutatása lesz. A NASA jelenlegi becslése szerint felmérései mintegy százezer új exobolygót tárhatnak fel. Emellett több milliárd galaxist vizsgálhat majd, és mintegy 200 millió csillagot követhet a Tejútrendszer központjának irányában.
A teleszkóp azonban nem egyszerűen új bolygók katalógusát készíti.
A Roman segítségével a kutatók azt is vizsgálni akarják, hogyan oszlik el a sötét anyag az univerzumban, illetve milyen szerepet játszik a sötét energia a világegyetem gyorsuló tágulásában. Ezek a modern kozmológia legnagyobb, máig megoldatlan kérdései közé tartoznak.
A küldetés során elképesztő adatmennyiség érkezik majd a Földre: a NASA számításai szerint a Roman naponta körülbelül 1,4 terabájtnyi tudományos adatot továbbíthat. Ez az amerikai űrügynökség eddigi asztrofizikai missziói között rekordnak számít.
Még meg is tankolhatják egyszer
A Roman elsődleges tudományos küldetését öt évre tervezik, de a teleszkóp elegendő üzemanyaggal rendelkezhet további öt év működéshez is.
Ennél is érdekesebb, hogy a mérnökök eleve úgy tervezték meg az űreszközt, hogy robotikus módon újratölthető legyen. A NASA-nak jelenleg nincs olyan rendszere, amely az L2 térségében működő teleszkópok üzemanyag-utántöltését el tudná végezni, de ha a jövőben létrejön ilyen technológia, a Roman élettartama tovább növelhető.
A „Hubble anyjának” nevét viseli
A teleszkópot Nancy Grace Romanról nevezték el, aki a NASA első vezető csillagásza volt. Roman kulcsszerepet játszott abban, hogy a Hubble űrteleszkóp ötletéből finanszírozott és megvalósítható program legyen: tudományos és tervezési bizottságokat vezetett, kutatókat és mérnököket fogott össze, valamint Washingtonban is hosszú éveken át dolgozott a program támogatásának megszerzésén.
Munkatársai ezért nevezték el később „a Hubble anyjának”.
Most az ő nevét viselő teleszkóp folytathatja azt, amit a Hubble több mint három évtizeddel ezelőtt elkezdett – csak éppen sokkal nagyobb szeletét látva egyszerre az univerzumnak.
A NASA az első Roman-felvételek nyilvánosságra hozatalát 2027 elejére várja.
A Roman küldetése azonban túlmutat a tudományos adatokon és a technikai teljesítményen. Minden új csillag, bolygó és galaxis, amelyet láthatóvá tesz számunkra, egy kicsit tágítja az ember horizontját is. Arra emlékeztet, milyen parányi helyet foglalunk el a világegyetemben, és közben milyen felfoghatatlanul gazdag és rendezett az a teremtett világ, amelynek megismerésére újra és újra vállalkozunk.
