Az Európai Bizottság új szabályozással próbálná enyhíteni a lakhatási válságot. A terv elsősorban azoknak a városoknak adna több lehetőséget a beavatkozásra, ahol a lakásárak és a bérleti díjak tartósan túl magasak a helyi jövedelmekhez képest.

Ez a gyakorlatban azt jelenthetné, hogy egyes helyeken szigorúbb feltételeket szabnának a rövid távú lakáskiadásra, vagy korlátoznák a kifejezetten befektetési célból használt ingatlanokat.

Fontos ugyanakkor, hogy nem készül általános uniós Airbnb-tilalom. A konkrét korlátozásokról továbbra is a tagállamok és az önkormányzatok dönthetnének, ha bizonyítani tudják, hogy az adott térségben valóban komoly lakhatási probléma van.

Budapest különösen érintett lehet. Egy átlagos, 60 négyzetméteres fővárosi lakás ára jelenleg akár 11–13 évnyi nettó jövedelemnek is megfelelhet. Hasonló nyomás figyelhető meg több egyetemvárosban is.

A rövid távú lakáskiadás visszaszorítása Budapesten sem új téma. Terézvárosban már bevezettek ilyen korlátozást, és ezt követően nőtt a hosszú távra kiadó lakások száma, miközben a bérleti díjak is mérséklődtek.

Az uniós terv azonban nemcsak tiltásokról szólna. Több új lakás építését, gyorsabb engedélyezést, bérlakások és kollégiumok fejlesztését, valamint az üresen álló ingatlanok hasznosítását is ösztönözné.

A szabályozás egyelőre csak tervezet, így még hosszabb folyamat áll előtte. Ha azonban elfogadják, a következő években érezhetően átalakíthatja a nagyvárosi lakáskiadás szabályait.